2008. július 11., 00:002008. július 11., 00:00
Ma mind az orvosok, mind az ápolószemélyzet számára előírás, hogy mindkét nyelven jól beszéljen. Vagyis egy finn anyanyelvű ápolónő számára a svéd, egy svéd anyanyelvű számára a finn nyelv ismerete kötelező. Ennek köszönhetően a kétnyelvű betegellátás intézményünk minden osztályán jól működik, s a két nyelv használata „élő”, természetes jelenség.
– Milyen módon kérik számon az alkalmazottaktól a nyelvtudást?
– Alkalmazottainknak hozzávetőleg fele svéd, fele finn anyanyelvű. A munkába álló orvosok és ápolók számára követelmény egy legalább jó eredménnyel teljesített nyelvvizsga abból a nyelvből, amelyik nem anyanyelvük. Azaz svéd munkatársaink számára a finn, a finnek számára a svéd nyelvvizsga a kötelező. Ez feltétele az állandó munkaszerződésnek. A többi alkalmazott – mint például a takarítónők – számára a nyelvvizsga-bizonyítvány felmutatása nem előírás, ám felvételi beszélgetésük során a kórház – mint munkaadó – képviselője minden esetben felméri nyelvismeretüket is. Általában véve elmondható, hogy azok, akik nálunk akarnak dolgozni, tisztában vannak vele: itt mindkét nyelvet használniuk kell munkájuk során, nap mint nap.
– Miközben intézményük főbb részei Turku/Abóban találhatók, a pszichiátria egy szomszédos kisvárosban, Parainen/Pargasban működik. Szerepet játszik ebben, hogy a 160 ezer lakosú Turkuban a svéd lakosság aránya mindössze öt, Pargasban viszont meghaladja az 50 százalékot?
– Természetesen. A pszichiátriai kezelés során az anyanyelv különösen fontos szerepet játszik. Mivel régiónkban a svéd kisebbségi nyelv, nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a pszichiátrián ne legyen fennakadás a svéd nyelvű ellátásban. S ahogy ön is célzott rá, jobban biztosítva érezzük a svéd nyelvű ellátást egy olyan településen, amely többnyire svédek által lakott. Ráadásul a svéd lakosság egy része egyáltalán nem tud finnül. Ezt a körülményt pedig nemcsak a kezelés során kell tekintetbe vennünk, hanem akkor is, amikor a betegek közti viszonyok alakulására gondolunk. Egy pszichiátrián a gondozottak számára ugyanis rendkívül fontosak az emberi kapcsolatok, vagyis hogy megismerkedjenek egymással, beszélgessenek. Annak érdekében pedig, hogy egy beteg jó kapcsolatok kialakítására legyen képes betegtársaival, lényeges, hogy megfelelő számban legyenek körülötte olyanok, akik vele azonos anyanyelvűek.
– Mennyire gyakoriak kórházukban a nyelvi problémák?
– Természetesen vannak alkalmazottaink, akik legszívesebben csak finnül beszélnének, ám általánosságban nem ez a jellemző. Tapasztalataink szerint nagyon sok múlik azon, hogy az itt dolgozók milyen személyes attitűddel viszonyulnak a másik nyelvhez. Mi magunk ugyanakkor mindig hangsúlyozzuk, hogy minden betegnek joga van hozzá, hogy az anyanyelvén lássák el. Nyilvánvaló, hogy dolgozóink nyelvtudása között vannak eltérések, azt azonban biztosan állíthatom, hogy az orvosok és az ápolók minden esetben beszélnek mindkét nyelven.
– Elárulná, miért fordítanak ekkora figyelmet az anyanyelvi betegellátásra?
– Amikor valaki beteg, és a teljes koncentrációja, figyelme önmagára, illetve a betegségre irányul, az anyanyelv nagyon fontos szerepet kap. Gyakran megesik, hogy egy svéd beteg finnül nem tudja elmondani megfelelő szinten vagy megfelelő részletességgel állapotát, érzéseit, tüneteit. Egyes betegségek esetében az egészség olyanynyira megromolhat, hogy a beteg teljesen mást, teljesen másképp ért az anyanyelvén, mint egy olyan nyelven, amit idegen nyelvként tanult. A második nyelven való kommunikáció ilyenkor teljesen lehetetlenné válik. De már az is elég, ha arra gondolunk, amikor egy beteg az orvossal való találkozás során feszült, ideges. Mivel a nyelvi kompetenciára a pszichikai állapot is befolyással van, rendkívül fontos, hogy az orvos-beteg párbeszéd a beteg anyanyelvén folyjon, és az orvos a beteget mindenről az anyanyelvén tájékoztassa. Személyes tapasztalataim szerint csak az a környezet alkalmas a gyógyulásra, ahol a beteg az anyanyelvén fejezheti ki magát, s mindez fokozottan érvényes a gyermekek, a pszichiátrián kezelt betegek, valamint a súlyos betegségben szenvedők esetében.
Vincze László
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.