Szilágyi Péter miniszteri biztos: egységes fellépésre van szükség a kisebbségi jogvédelemben

– hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy hivatalosan 12 millió magyarral számolhatnak a Kárpát-medencében. A tömbmagyarság és a szórványmagyarság egyaránt fontos a kormánynak. Kiemelt jelentőségű, hogy az utóbbiakat is megtartsák magyarságukban – mondta, kiemelve: „a diaszpórában is rengeteg honfitársunk él”, így beszélhetnek összesen 15 milliós magyarságról.

Hangsúlyozta: 2010 óta minden szakpolitikai ágazatban jelen van a nemzetpolitika, és minden tárcánál van kapcsolódási pont.

Szilágyi Péter beszámolt arról, hogy

A 2010 óta elfogadott legjelentősebb jogszabályok között említette a magyar állampolgársági törvényt. Több mint 1,1 millió új magyar állampolgár van már, és minden magyar egyaránt fontos – jelentette ki a miniszteri biztos.

Hangsúlyos célként jelölte meg, hogy megerősítsék a szülőföldön élők identitását. Kiemelten kell támogatni a külhoni magyar családokat, azért, hogy az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában is gyarapodó közösségek legyenek – mondta a miniszteri biztos. Emlékeztetett: a külhonban élők is igényelhetik az anyasági támogatást, bevezették a babacsomagot, és folyamatosan indulnak a kisgyermekes családoknak szóló programok is.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy

A nemzetállamot nem a nemzeti kisebbségektől kell félteni – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: jól működő szuverén nemzetállam valósíthatja meg a legjobban a nemzeti kisebbségek védelmét.

Arra kell törekedni a jövőben, hogy az Európa Tanács (ET) erős támasza és támogatója legyen azoknak, akik a kisebbségi jogok bővítésével akarják erősíteni a saját országuk és az egész kontinens jólétét és biztonságát – mondta Németh Zsolt, aki 2021 januárja óta az ET parlamenti közgyűlésének egyik alelnöke.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról beszélt, hogy

Alapelvük, hogy a magyarságuk vagy vélhető magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett állampolgároknak minden támogatást megadjanak, és így a külhoni területeken élő magyarok is „emelt fővel, jogbiztonságban élhessenek a szülőföldükön” – mondta. Kitért arra, hogy állandó jogsegélyszolgálatot biztosítanak, 21 irodát működtetnek Kárpát-medence-szerte, a konkrét peres ügyekben pedig anyagi és szakmai támogatást nyújtanak.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: 2010 óta a költségvetésben 0,1 százalékról 0,5 százalékra nőtt a külhoni magyarok közösségépítésére fordított összeg. Beszámolt a Szülőföldön magyarul elnevezésű programról, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül, és kitért az oktatási támogatásokra. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban több száz óvodát újítanak fel és építenek – közölte.

A kutatóintézet tevékenységéből többi között az óvodai kutatást emelte ki, amelyben azt vizsgálják, mi motiválja a szülőket az intézményválasztásban. Az eredmények alapján tudnak majd a döntéshozóknak javaslatot tenni – jelezte az igazgató.