Szilágyi Péter: a határon túli magyarok sokszor jogsértéseket szenvednek el
Fotó: Kormány.hu
Az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozta a kisebbségi jogvédelemben a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a témában rendezett online nyári egyetemen szerdán.
2021. július 14., 15:572021. július 14., 15:57
2021. július 14., 15:592021. július 14., 15:59
Szilágyi Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet tanácskozásán azt mondta: nagy szükség van a kisebbségvédelmi ismeretekre. A magyar kormány 2010 óta a kétoldalú kapcsolatokban, a nemzetközi fórumokon egyaránt kiáll a határon túli magyarságért, sok országnál azonban visszarendeződés tapasztalható. A határon túli magyarok sokszor jogsértéseket szenvednek el, meglévő kollektív jogaiktól fosztják meg őket – mutatott rá a Kisebbségvédelem Európában 2021 címmel tartott rendezvény nyitónapján. A legerősebben ez Kárpátalján jellemző – fűzte hozzá, példaként a nyelvtörvényt, az őshonos népekre vonatkozó jogszabályokat említve.
– hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy hivatalosan 12 millió magyarral számolhatnak a Kárpát-medencében. A tömbmagyarság és a szórványmagyarság egyaránt fontos a kormánynak. Kiemelt jelentőségű, hogy az utóbbiakat is megtartsák magyarságukban – mondta, kiemelve: „a diaszpórában is rengeteg honfitársunk él”, így beszélhetnek összesen 15 milliós magyarságról.
Hangsúlyozta: 2010 óta minden szakpolitikai ágazatban jelen van a nemzetpolitika, és minden tárcánál van kapcsolódási pont.
Szilágyi Péter beszámolt arról, hogy
A 2010 óta elfogadott legjelentősebb jogszabályok között említette a magyar állampolgársági törvényt. Több mint 1,1 millió új magyar állampolgár van már, és minden magyar egyaránt fontos – jelentette ki a miniszteri biztos.
Hangsúlyos célként jelölte meg, hogy megerősítsék a szülőföldön élők identitását. Kiemelten kell támogatni a külhoni magyar családokat, azért, hogy az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában is gyarapodó közösségek legyenek – mondta a miniszteri biztos. Emlékeztetett: a külhonban élők is igényelhetik az anyasági támogatást, bevezették a babacsomagot, és folyamatosan indulnak a kisgyermekes családoknak szóló programok is.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy
A nemzetállamot nem a nemzeti kisebbségektől kell félteni – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: jól működő szuverén nemzetállam valósíthatja meg a legjobban a nemzeti kisebbségek védelmét.
Arra kell törekedni a jövőben, hogy az Európa Tanács (ET) erős támasza és támogatója legyen azoknak, akik a kisebbségi jogok bővítésével akarják erősíteni a saját országuk és az egész kontinens jólétét és biztonságát – mondta Németh Zsolt, aki 2021 januárja óta az ET parlamenti közgyűlésének egyik alelnöke.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról beszélt, hogy
Alapelvük, hogy a magyarságuk vagy vélhető magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett állampolgároknak minden támogatást megadjanak, és így a külhoni területeken élő magyarok is „emelt fővel, jogbiztonságban élhessenek a szülőföldükön” – mondta. Kitért arra, hogy állandó jogsegélyszolgálatot biztosítanak, 21 irodát működtetnek Kárpát-medence-szerte, a konkrét peres ügyekben pedig anyagi és szakmai támogatást nyújtanak.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: 2010 óta a költségvetésben 0,1 százalékról 0,5 százalékra nőtt a külhoni magyarok közösségépítésére fordított összeg. Beszámolt a Szülőföldön magyarul elnevezésű programról, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül, és kitért az oktatási támogatásokra. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban több száz óvodát újítanak fel és építenek – közölte.
A kutatóintézet tevékenységéből többi között az óvodai kutatást emelte ki, amelyben azt vizsgálják, mi motiválja a szülőket az intézményválasztásban. Az eredmények alapján tudnak majd a döntéshozóknak javaslatot tenni – jelezte az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!