
Megérkeztek hétfőn reggel az első török összekötő tisztek a görögországi Leszbosz és Híosz szigetére, ami lényeges lépés az Európai Unió és Ankara közötti migrációs egyezmény megvalósítása terén – jelentette a görög média.
2016. március 21., 16:132016. március 21., 16:13
2016. március 21., 17:132016. március 21., 17:13
A görög parti őrség egyik munkatársa elmondta a dpa német hírügynökségnek, hogy ezeknek a tisztségviselőknek az lesz majd a dolguk, hogy mintegy „első fokon” eldöntsék, mely migránsokat szállítsák vissza Törökországba azok közül, akik Görögországban nem kapnak menedéket.
Görögországban hiány van mind a menedékjogi szakértőkből, mind pedig a tolmácsokból, akik segítségére a menedékkérelmek kezeléséhez és elbírálásához van szükség. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a pénteki uniós csúcstalálkozón azt mondta, hogy 2300 szakértőt várnak Görögországba, akik részt vesznek a regisztrálásban és a menekültstátus iránti kérelmek gyorsított elbírálásában.
Az Európai Unió és Törökország között létrejött és szombat éjfél óta érvényben lévő menekültügyi paktum értelmében mindazokat, akik vasárnaptól illegálisan érkeznek Törökország felől a görög szigetekre, vissza fogják küldeni az eurázsiai országba. Csak az maradhat, aki igazolni tudja, hogy Törökországban üldözik. Április 4. után egyúttal megkezdődik legfeljebb 72 ezer szíriai háborús menekült Törökországból Európába történő áttelepítése.
Görögország aggodalmának adott hangot a paktum gyakorlati alkalmazhatósága miatt. A görög hatóságok szerint az egyezménnyel kapcsolatban számos nyitott kérdés van, különösen az újonnan érkezőkkel való bánásmódot illetően. Híosz, Leszbosz és Számosz szigetén újságíróknak arról beszéltek helyi tisztségviselők, hogy nem világos, ki fogja megakadályozni az embereket abban, hogy elhagyjanak egy menekülttábort. Az sem egyértelmű, mi történik akkor, ha egy 500 vagy 1000 fős tömeg nem lesz hajlandó felszállni az őket Törökországba visszaszállítani készülő hajó fedélzetére.
Az egyezmény ellenére nem hagy alább a Görögországba tartó menekültáradat, s hétfőn átlépte az 50 ezret az uniós országban tartózkodó menedékkérők száma, akik a menekültkérdéssel foglalkozó görög válságstáb szerint jelenleg 50 411-en vannak. A Politico című brüsszeli hírportál értesülései szerint Franciaország és Németország összesen hatszáz rendőrt és menekültügyi szakembert küld Görögországba a migrációs egyezmény hatékony végrehajtása érdekében.
Hóvári János történész, turkológus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hétfőn azt közölte: Törökország az Európai Unióval kötött megállapodásnak megfelelően megkezdte a görög szigetek felé tartó csempészhajók visszafordítását. A szakértő szerint a következő fél évben derül ki, hogy hatásosan végzi-e a török parti őrség a munkáját. Véleménye szerint korábban azért nem fékezték meg a migrációs áradatot, mert így akarták befolyásolni az EU-val folytatandó tárgyalásokat.
Hóvári János hozzátette: a görögök sem tettek semmit az embercsempészet megállításáért, a migránsok szállításának felszámolása ezért komoly feladat. Közlése szerint jelenleg is 3 millió szíriai menekült tartózkodik Törökországban, többségük a szír határ mentén, arra várva, hogy hazatérhessenek.
Mindeközben a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) vezető politikusai a Törökországból legális úton befogadandó menekültek európai uniós tagállamok közötti szétosztását sürgetik.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!