
Magyarország, Lengyelország és Csehország a menekültek elutasítása miatt vívta ki Brüsszel haragját
Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést – jelentette be kedden a brüsszeli testület.
2017. június 13., 18:492017. június 13., 18:49
2017. június 13., 19:072017. június 13., 19:07
Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Mint a bizottság által strasbourgi keltezéssel kiadott közleményben írták:
Felszólítást kaptak azok is, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket.
Avramopulosz hangsúlyozta, hogy nem fogják magukra hagyni az unió külső határain fekvő tagállamokat, az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét, nincsenek kivételek, ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség, amelyről közös döntés született. Mint mondta, az eddig kimaradó államoknak nem csak a háború elől menekülők, hanem a többi tagország iránt is ki kell fejezniük a szolidaritásukat. Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül „a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik".
Hozzátette, ugyan ez nem büntetés, „nem ő most a legboldogabb ember a Földön", de már minden más módszert bevetettek a tanácsi döntés végrehajtatása érdekében. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld ki. Ezután – ha szükségesnek ítéli – a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyet.
Kósa Lajos végrehajthatatlannak nevezte az uniós kvótadöntést, szerinte ugyanis rengeteg a tisztázatlan kérdés, ráadásul azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem. „Magyarország legalább arccal meri vállalni a véleményét” – fogalmazott a brüsszeli eljárásra reagálva a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, a kötelezettségszegési eljárás bevett intézmény, évente több száz fut belőle az Európai Unióban, Magyarország pedig „az EU-s átlagba simul bele” az ellene folyó eljárás mennyiségével. „A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével" – reagált Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő a hírre.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök az Európai Unió jövőjével foglalkozó, kedden Prágában rendezett nemzetközi konferencián leszögezte: a prágai kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában.
Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így Pozsony ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Akár órákkal hosszabb várakozásra is számíthatnak a schengeni térségbe érkező, EU-n kívüli utazók az új belépési-kilépési rendszer miatt – figyelmeztetnek európai repülőterek.
Agyonlőtték Alain Orsonit, a korzikai szeparatisták volt vezetőjét Vero kistelepülésen hétfőn, édesanyjának temetésén – derül ki rendőrségi és ügyészségi közlésekből.
Havazás, jég és ónos eső miatt több európai repülőteret is lezártak ideiglenesen: többek közt a budapesti, bécsi, prágai légikikötő is felfüggesztett járatokat kedden.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hogyan reagálna Románia, ha egyes NATO-tagországok csapatokat küldenének Grönlandra, ha Donald Trump amerikai elnök úgy határoz, hogy katonai erővel próbálja megszerezni – erről beszélt Radu Miruță védelmi miniszter hétfő este.
szóljon hozzá!