
KITEKINTŐ – Az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezmény legfőbb pontja, hogy 2016. március 20-ától kezdve minden Törökországból a görög szigetekre érkező új (irreguláris) migránst visszafordítanak Törökországba – derül ki az MTI háttéranyagából, amit az AFP hírügynökség és az Európai Tanács honlapja alapján állítottak össze, pontokba szedve a megállapodás lényegét.
2016. március 22., 13:132016. március 22., 13:13
Amint arról beszámoltunk, az uniós és török vezetőknek hosszas tárgyalások után pénteken sikerült megállapodásra jutniuk.
Ki az „irreguláris migráns”?
Az „irreguláris migráns” fogalma magában foglalja mind a (háborús) konfliktusok és üldöztetés elől menekülőket, mind a gazdasági migránsokat, függetlenül a menekültek származási helyétől – állapítja meg az AFP. Maga a megállapodás az intézkedést „ideiglenes és rendkívüli\" lépésnek nevezi, amelynek célja: „véget vetni az emberi szenvedésnek és helyreállítani a közrendet”.
A dokumentum a későbbiekben úgy pontosítja az összes migráns visszaküldéséről szóló kijelentést, hogy a nemzetközi jog előírásainak megfelelően „a migránsokat annak rendje és módja szerint regisztrálják, a görög hatóságok minden menedékkérelmet egyénileg bírálnak el (dolgoznak fel)\". S mindazokat a migránsokat, akik nem nyújtanak be kérelmet, vagy akiknek a kérelmét elutasítják, visszaküldik. A visszafordítási eljárás költségeit az Európai Unió állja.
Egy főért egy fő
A görög szigetekről visszaküldött minden egyes szíriai menekültért cserébe, egy másik szíriait telepítenek át Törökországból az Európai Unióba. Az elképzelés mögött az húzódik meg, hogy a szíriai menekültek számára ne legyen vonzó az embercsempészek hajóinak igénybe vétele, mivel jó esély kínálkozik a közvetlen áttelepítésre menekülttáborokból.
Előnyt élveznek mindazok, akik korábban nem léptek, illetve nem próbáltak belépni az EU területére szabálytalan módon – állapította meg az AFP. Az Európai Unió felhasznál 18 ezer szabad helyet, amelyek egy korábbi áttelepítési terv nyomán maradtak meg, s „hasonlóan önkéntes alapon” számba vesz egy pótlólagos 54 ezer fős keretet migránsok szétosztására.
Amennyiben az „irreguláris átkelések\" abbamaradnak, vagy legalábbis lényegesen és tartós jelleggel csökkennek, Önkéntes Humanitárius Bebocsátási Terv lép életbe. Az EU tagállamai önkéntes alapon fognak hozzájárulni a terv végrehajtásához.
Vízumkérdés
Az Európai Unió egyetért eközben azzal, hogy fel kell gyorsítani a schengeni övezetbe irányuló vízummentes utazásokra vonatkozó tervek megvalósítását török állampolgárok esetében, „feltéve, hogy minden előírás teljesül\" (Ankara részéről). A gyakorlatban Törökország számára szinte lehetetlen lesz teljesíteni a 72 követelményből álló brüsszeli listát – jegyezte meg az AFP. A vízumkényszer feloldását legkésőbb 2016 júniusának végére tervezik.
Még több segély
Az Európai Unió rábólintott ugyanakkor arra is, hogy fel kell gyorsítani a törökországi menekültek számára megajánlott 3 milliárd eurós segély kifizetését, amelyet a novemberi csúcsértekezleten határoztak el. Ugyancsak egyetért „egy további 3 milliárd eurós plafonnal 2018 végével bezárólag” – de a kifizetés csak akkor történhet meg, ha már az első 3 milliárdot elköltötték, s bizonyos feltételek teljesülnek.
Új fejezetek
Az Európai Unió és Törökország egyúttal megerősítette a török EU-csatlakozás folyamatának felgyorsítása melletti elhatározását. Üdvözölték a 17. tárgyalási fejezet megnyitását 2015. december 14-én, s következő lépésként a 33. fejezet megnyitását még a mostani, június végéig tartó holland elnökség idején. A nyilatkozatban szó van a további fejezetek megnyitását célzó előkészítő munka felgyorsításáról is.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!