KITEKINTŐ – Az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezmény legfőbb pontja, hogy 2016. március 20-ától kezdve minden Törökországból a görög szigetekre érkező új (irreguláris) migránst visszafordítanak Törökországba – derül ki az MTI háttéranyagából, amit az AFP hírügynökség és az Európai Tanács honlapja alapján állítottak össze, pontokba szedve a megállapodás lényegét.
2016. március 22., 13:132016. március 22., 13:13
Amint arról beszámoltunk, az uniós és török vezetőknek hosszas tárgyalások után pénteken sikerült megállapodásra jutniuk.
Ki az „irreguláris migráns”?
Az „irreguláris migráns” fogalma magában foglalja mind a (háborús) konfliktusok és üldöztetés elől menekülőket, mind a gazdasági migránsokat, függetlenül a menekültek származási helyétől – állapítja meg az AFP. Maga a megállapodás az intézkedést „ideiglenes és rendkívüli\" lépésnek nevezi, amelynek célja: „véget vetni az emberi szenvedésnek és helyreállítani a közrendet”.
A dokumentum a későbbiekben úgy pontosítja az összes migráns visszaküldéséről szóló kijelentést, hogy a nemzetközi jog előírásainak megfelelően „a migránsokat annak rendje és módja szerint regisztrálják, a görög hatóságok minden menedékkérelmet egyénileg bírálnak el (dolgoznak fel)\". S mindazokat a migránsokat, akik nem nyújtanak be kérelmet, vagy akiknek a kérelmét elutasítják, visszaküldik. A visszafordítási eljárás költségeit az Európai Unió állja.
Egy főért egy fő
A görög szigetekről visszaküldött minden egyes szíriai menekültért cserébe, egy másik szíriait telepítenek át Törökországból az Európai Unióba. Az elképzelés mögött az húzódik meg, hogy a szíriai menekültek számára ne legyen vonzó az embercsempészek hajóinak igénybe vétele, mivel jó esély kínálkozik a közvetlen áttelepítésre menekülttáborokból.
Előnyt élveznek mindazok, akik korábban nem léptek, illetve nem próbáltak belépni az EU területére szabálytalan módon – állapította meg az AFP. Az Európai Unió felhasznál 18 ezer szabad helyet, amelyek egy korábbi áttelepítési terv nyomán maradtak meg, s „hasonlóan önkéntes alapon” számba vesz egy pótlólagos 54 ezer fős keretet migránsok szétosztására.
Amennyiben az „irreguláris átkelések\" abbamaradnak, vagy legalábbis lényegesen és tartós jelleggel csökkennek, Önkéntes Humanitárius Bebocsátási Terv lép életbe. Az EU tagállamai önkéntes alapon fognak hozzájárulni a terv végrehajtásához.
Vízumkérdés
Az Európai Unió egyetért eközben azzal, hogy fel kell gyorsítani a schengeni övezetbe irányuló vízummentes utazásokra vonatkozó tervek megvalósítását török állampolgárok esetében, „feltéve, hogy minden előírás teljesül\" (Ankara részéről). A gyakorlatban Törökország számára szinte lehetetlen lesz teljesíteni a 72 követelményből álló brüsszeli listát – jegyezte meg az AFP. A vízumkényszer feloldását legkésőbb 2016 júniusának végére tervezik.
Még több segély
Az Európai Unió rábólintott ugyanakkor arra is, hogy fel kell gyorsítani a törökországi menekültek számára megajánlott 3 milliárd eurós segély kifizetését, amelyet a novemberi csúcsértekezleten határoztak el. Ugyancsak egyetért „egy további 3 milliárd eurós plafonnal 2018 végével bezárólag” – de a kifizetés csak akkor történhet meg, ha már az első 3 milliárdot elköltötték, s bizonyos feltételek teljesülnek.
Új fejezetek
Az Európai Unió és Törökország egyúttal megerősítette a török EU-csatlakozás folyamatának felgyorsítása melletti elhatározását. Üdvözölték a 17. tárgyalási fejezet megnyitását 2015. december 14-én, s következő lépésként a 33. fejezet megnyitását még a mostani, június végéig tartó holland elnökség idején. A nyilatkozatban szó van a további fejezetek megnyitását célzó előkészítő munka felgyorsításáról is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!