Fotó: Aleksandar Vucic/Facebook
Az 1999-es bombázások miatt Szerbia lakosságának körében ma is domináns a NATO-ellenesség. A lapunknak nyilatkozó vajdasági újságíró szerint ezzel magyarázható, hogy a többség az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét tartja felelősnek az ukrajnai háborúért. A vajdasági magyarság nagy része háborúellenes és a kárpátaljai magyarok sorsáért aggódik.
2022. május 08., 16:462022. május 08., 16:46
Egy márciusi felmérés szerint a szerbiai lakosság hatvan százaléka a NATO-t tartja felelősnek az Ukrajnában történtekért. A megkérdezettek alig huszonhat százaléka véli úgy, hogy Oroszországot terheli a felelősség a háborúért. Huszonnégy százalékot tesz ki azok aránya, akik Ukrajnát és az Európai Uniót okolják a konfliktusért.
Harmincöt százaléknyian támogatják Szerbia EU-tagságát, a megkérdezettek negyvennégy százaléka viszont elutasítja azt.
„Azt mondják, nem lehetünk az unió tagjai, ha nem szavazzuk meg a szankciókat” – nyilatkozta a brüsszeli állásponttal kapcsolatban a Ljubisa Stojmirovic, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti képviselője a szláv világgal foglalkozó moszkvater.com portálnak. A politikus szerint jelenleg több ország is próbálja kikényszeríteni Belgrádtól ezt a lépést.
A képviselő azt mondta, ami most Oroszországban történik, nagyon hasonlít arra, aminek Szerbia volt a részese még a kilencvenes évek közepén. Emlékeztetett arra, hogy 1995-ben a szerbeket népirtással vádolták meg a Srebrenicában történtek miatt. „Szerbiának így egy ilyen helyzetben kötelessége kiállni Oroszország mellett” – fogalmazott az SNS képviselője. A portál tudósítója arról számolt be, hogy Belgrád utcáin a nemzeti szuvenírek mellett
Tóth Péter vajdasági újságíró a Krónikának megkeresésére azt mondta, Szerbiában sokan és sokféleképpen kommentálják a világpolitika eseményeit. „A többség a háborút elítéli, az okokkal kapcsolatban viszont megoszlanak a vélemények. A legtöbb ember tart a gazdasági következményektől, melyek elsősorban gazdasági jellegűek. Az ország vezetése továbbra is próbál Kelet és Nyugat között lavírozni, ami egyre nehezebb feladatnak tűnik” – fogalmazott a Kishegyesen élő újságíró.
„Szerbia az európai úton halad, ezt az utat fogjuk követni, harcolni fogunk Szerbia helyéért az európai nemzetek családjában” – idézte az államfőt Tóth Péter. Az államfő úgy vélte, hogy kötelessége meghallani a közvéleményt, de ugyanakkor kötelessége azt cselekedni, ami országa érdekeit szolgálja. Vučić arról is beszélt, hogy Szerbiába a beruházások legnagyobb része az Európai Unióból érkezik, Németország pedig a legnagyobb kereskedelmi partner.
Fotó: Aleksandar Vucic/Facebook
Szerbia árucsere forgalmának hatvan százalékát az uniós országokkal bonyolítja, a teljes kereskedelmi forgalom tizenhárom százalékát Németországgal. Háromszázezer ember közvetetten vagy közvetlenül olyan vállalatokban dolgozik, amelyek EU-s tagországok által alapítottak. Tavaly 1,93 milliárd, tavalyelőtt 1,84 milliárd euró értékben ruháztak be az uniós országokból. Koszovó kapcsán Vučić elmondta, hogy a nyugati államok közül szinte senki nem beszél a viszonyok normalizálásáról, hanem egymás elismeréséről. Ennek köze van a jelenlegi ukrajnai helyzethez is.
„Az átlagembert Szerbiában jelenleg kevésbé foglalkoztatják a hosszú távú stratégiai kérdések. Inkább azért aggódnak az emberek, hogy az elmúlt években a még mindig nagyon alacsony életszínvonal területén tapasztalt javulás a drágulások, a lassan felpörgő infláció miatt romlásba fordulhat. A háború miatt is aggódnak.
– számolt be lapunknak Tóth Péter. Mint mondta, az 1999-es bombázások miatt a lakosság körében a NATO-ellenesség ma is domináns.
Ami a vajdasági magyarok álláspontját illeti, az újságíró úgy véli, nehéz általánosítani, erre vonatkozó külön felmérések pedig nem készültek. „A NATO-val kapcsolatos ellenszenv a vajdasági magyarság körében is jellemző, míg az uniós közeledést a többség valószínűleg támogatja. A vajdasági magyarság többsége háborúellenes és aggódik a kárpátaljai magyarok sorsáért” – mondta Tóth Péter.
Büntetést kaphat Németországban, aki nyilvánosan kiáll az Ukrajna elleni háború mellett az orosz inváziós erők járművein látható fehér színű, nagy Z betű feltüntetésével – közölte hétfőn a szövetségi belügyminisztérium szóvivője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!