Fotó: Aleksandar Vucic/Facebook
Az 1999-es bombázások miatt Szerbia lakosságának körében ma is domináns a NATO-ellenesség. A lapunknak nyilatkozó vajdasági újságíró szerint ezzel magyarázható, hogy a többség az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét tartja felelősnek az ukrajnai háborúért. A vajdasági magyarság nagy része háborúellenes és a kárpátaljai magyarok sorsáért aggódik.
2022. május 08., 16:462022. május 08., 16:46
Egy márciusi felmérés szerint a szerbiai lakosság hatvan százaléka a NATO-t tartja felelősnek az Ukrajnában történtekért. A megkérdezettek alig huszonhat százaléka véli úgy, hogy Oroszországot terheli a felelősség a háborúért. Huszonnégy százalékot tesz ki azok aránya, akik Ukrajnát és az Európai Uniót okolják a konfliktusért.
Harmincöt százaléknyian támogatják Szerbia EU-tagságát, a megkérdezettek negyvennégy százaléka viszont elutasítja azt.
„Azt mondják, nem lehetünk az unió tagjai, ha nem szavazzuk meg a szankciókat” – nyilatkozta a brüsszeli állásponttal kapcsolatban a Ljubisa Stojmirovic, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti képviselője a szláv világgal foglalkozó moszkvater.com portálnak. A politikus szerint jelenleg több ország is próbálja kikényszeríteni Belgrádtól ezt a lépést.
A képviselő azt mondta, ami most Oroszországban történik, nagyon hasonlít arra, aminek Szerbia volt a részese még a kilencvenes évek közepén. Emlékeztetett arra, hogy 1995-ben a szerbeket népirtással vádolták meg a Srebrenicában történtek miatt. „Szerbiának így egy ilyen helyzetben kötelessége kiállni Oroszország mellett” – fogalmazott az SNS képviselője. A portál tudósítója arról számolt be, hogy Belgrád utcáin a nemzeti szuvenírek mellett
Tóth Péter vajdasági újságíró a Krónikának megkeresésére azt mondta, Szerbiában sokan és sokféleképpen kommentálják a világpolitika eseményeit. „A többség a háborút elítéli, az okokkal kapcsolatban viszont megoszlanak a vélemények. A legtöbb ember tart a gazdasági következményektől, melyek elsősorban gazdasági jellegűek. Az ország vezetése továbbra is próbál Kelet és Nyugat között lavírozni, ami egyre nehezebb feladatnak tűnik” – fogalmazott a Kishegyesen élő újságíró.
„Szerbia az európai úton halad, ezt az utat fogjuk követni, harcolni fogunk Szerbia helyéért az európai nemzetek családjában” – idézte az államfőt Tóth Péter. Az államfő úgy vélte, hogy kötelessége meghallani a közvéleményt, de ugyanakkor kötelessége azt cselekedni, ami országa érdekeit szolgálja. Vučić arról is beszélt, hogy Szerbiába a beruházások legnagyobb része az Európai Unióból érkezik, Németország pedig a legnagyobb kereskedelmi partner.
Fotó: Aleksandar Vucic/Facebook
Szerbia árucsere forgalmának hatvan százalékát az uniós országokkal bonyolítja, a teljes kereskedelmi forgalom tizenhárom százalékát Németországgal. Háromszázezer ember közvetetten vagy közvetlenül olyan vállalatokban dolgozik, amelyek EU-s tagországok által alapítottak. Tavaly 1,93 milliárd, tavalyelőtt 1,84 milliárd euró értékben ruháztak be az uniós országokból. Koszovó kapcsán Vučić elmondta, hogy a nyugati államok közül szinte senki nem beszél a viszonyok normalizálásáról, hanem egymás elismeréséről. Ennek köze van a jelenlegi ukrajnai helyzethez is.
„Az átlagembert Szerbiában jelenleg kevésbé foglalkoztatják a hosszú távú stratégiai kérdések. Inkább azért aggódnak az emberek, hogy az elmúlt években a még mindig nagyon alacsony életszínvonal területén tapasztalt javulás a drágulások, a lassan felpörgő infláció miatt romlásba fordulhat. A háború miatt is aggódnak.
– számolt be lapunknak Tóth Péter. Mint mondta, az 1999-es bombázások miatt a lakosság körében a NATO-ellenesség ma is domináns.
Ami a vajdasági magyarok álláspontját illeti, az újságíró úgy véli, nehéz általánosítani, erre vonatkozó külön felmérések pedig nem készültek. „A NATO-val kapcsolatos ellenszenv a vajdasági magyarság körében is jellemző, míg az uniós közeledést a többség valószínűleg támogatja. A vajdasági magyarság többsége háborúellenes és aggódik a kárpátaljai magyarok sorsáért” – mondta Tóth Péter.
Büntetést kaphat Németországban, aki nyilvánosan kiáll az Ukrajna elleni háború mellett az orosz inváziós erők járművein látható fehér színű, nagy Z betű feltüntetésével – közölte hétfőn a szövetségi belügyminisztérium szóvivője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zárva volt a Crans-Montanában lévő, szilveszterkor tűzvész sújtotta Le Constellation bár egyik fontos kijárata – közölte vasárnap a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap.
Az egyesült államokbeli Minneapolisban a határőrség egy ügynöke halálosan megsebesített egy férfit, aki a hatóságok szerint felfegyverezve jelent meg egy bevándorlási razzián szombaton – közölte a szövetségi belbiztonsági minisztérium.
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!