Súlyos kijelentés. Friedrich Merz szerint Európa és Oroszország között sem háború, sem béke nincs
Fotó: Facebook/Friedrich Merz
Friedrich Merz német kancellár hétfőn kijelentette, hogy Európa „nem háborúzik Oroszországgal, de már nem is él békében vele”.
2025. szeptember 30., 08:322025. szeptember 30., 08:32
„Hadd fogalmazzak úgy, hogy ez első pillantásra talán kissé megdöbbentőnek tűnik... nem háborúzzunk, de már nem is élünk békében” – mondta Merz egy düsseldorfi sajtótájékoztatón.
Utalt arra is, hogy nemrég támogatta az EU tervét, amely szerint feloldanák a befagyasztott orosz vagyonelemeket Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozására, mondván, hogy ez a lépés három-öt évig biztosíthatna katonai támogatást Ukrajnának.
Merz szerint ez idő alatt Oroszország számára gazdaságilag tarthatatlanná válhat az Ukrajna elleni háború folytatása.
Alig három nappal korábban, pénteken éjjel a német hatóságok több drón észleléséről számoltak be az északi Schleswig-Holstein tartományban.
Korábban orosz MiG-31-es vadászgépek hatoltak be Észtország légterébe a Finn-öböl felett, ami arra késztette Tallinnt, hogy a 4. cikk alapján NATO-konzultációt kérjen.
A NATO és Oroszország közötti legdrámaibb konfrontáció során Lengyelország orosz drónokat lőtt le az Ukrajna elleni tömeges támadás során szeptember 10-én.
Eközben Boris Pistorius német védelmi miniszter szintén hétfőn a varsói biztonsági fórumon bejelentette: Berlin 2025 végéig további két Patriot légvédelmi rendszert szállít Ukrajnának.
Kijev többször is sürgette nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak Patriot rendszereket – amelyek ballisztikus rakéták ellen biztosítanak védelmet – az ukrán városok és infrastruktúra védelme érdekében az orosz támadásokkal szemben.
Pistorius szerint Németország norvég partnereinek támogatásával további rendszereket szállít Ukrajnának a már biztosított három mellett.
„Oroszország legutóbbi, több mint 580 drónnal és több mint 40 rakétával végrehajtott támadása ismét rávilágított az ukrán légvédelem megerősítésének fontosságára” – mondta.
Az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszer – más néven üteg – célfelismerő és -követő radaregységekből, tűzvezérlő központból, rakétavetőkből és támogató berendezésekből, például tápegységekből és kommunikációs rendszerekből áll.
A Patriothoz hasonló fejlett légvédelmi rendszerek globálisan továbbra is hiánycikkek, egyes alkatrészeik gyártása évekig tart.
Pistorius szerint Berlin biztosította az amerikai gyártó elkötelezettségét a német készletek gyors pótlására, lehetővé téve Németország számára, hogy a NATO-kötelezettségeit nem veszélyeztetve küldje el a rendszereket Ukrajnába.
Mindeközben Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hétfőn Varsóban, a lengyel, német és ukrán hivatali kollégájával közösen tartott sajtókonferencián azt állította:
Jean-Noël Barrot francia, Radoslaw Sikorski lengyel és Johann Wadephul német külügyminiszter, a három országot felölelő weimari háromszög találkozóján tárgyalt a reprezentációs célokat szolgáló varsói Belweder elnöki palotában. Részt vett a tanácskozáson Andrij Szibiha, az ukrán diplomácia vezetője is.
Barrot a közös sajtóértekezleten elmondta: megerősítették Ukrajna „rendíthetetlen támogatását”.
„Mindenki tudja, mindenki látja, hogy Oroszország katonailag, politikailag és gazdaságilag is vesztésre áll” – fogalmazott a francia politikus.
Oroszország gazdasága „agóniában van, megfojtják a háborús erőfeszítések, az ukrán támadások, amelyek mintegy 17 százalékkal csökkentették az orosz olajfinomítók kapacitását, valamint az erőteljes szankciók is, amelyeknek Vlagyimir Putyin továbbra is kiteszi saját népét” – jelentette ki Barrot.
Ukrajna akkor tudja megnyerni a háborút, ha Nyugat-Európából vagy Amerikából százezres nagyságrendben érkeznek harcoló csapatok a frontvonalra, de az világháborút jelent, amit senki nem akar – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Radoslaw Sikorski szerint az incidensek azt mutatják, hogy Oroszország „konfrontációra törekszik”.
A megbeszélésen ezért Európa biztonságának megerősítéséről is tárgyaltak – számolt be a lengyel tárcavezető.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy Oroszország tevékenységének megfékezéséhez „a szankciók megerősítése a kulcs” – mondta el Sikorski. Hozzátette: be kell tömni a szankciórendszerben még létező „hézagokat”.
Oroszország „próbára akarja tenni elszántságunkat, nyugtalanságot akar kelteni”, erre pedig „egyértelműen és egységesen kell válaszolni” – hangsúlyozta a német miniszter.
Andrij Szibiha úgy értékelte, hogy
A biztonság erősítését célzó egyik „első és határozott lépésként” Szibiha azt javasolta, hogy integrálják az ukrán légvédelmi rendszereket az európai rendszerbe.
A miniszter aláhúzta, hogy „az orosz támadások ellenére Ukrajna védekezik, sőt bizonyos irányokban ellentámadásba lendült”.
Kijev „bebizonyította, képes arra, hogy a gyakorlatban teljesítse a NATO 5. cikkelyében előírt kötelezettségeket” – jelentette ki.
Ukrajna „már nem egy ütközőzóna, ez pedig alapvető tényező lesz az új európai biztonsági architektúra létrehozásában” – fogalmazott Szibiha.
Oroszország állhat a drónincidensek mögött a svéd miniszterelnök szerint
Oroszország állhat a skandináv országok repülőtereit érintő drónincidensek mögött – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn a TV4 svéd csatornának.
Úgy fogalmazott, hogy „nagy valószínűséggel Oroszország üzenni kíván az Ukrajnát támogató országoknak”.
Kristersson mindemellett megjegyezte, hogy az érintett országok visszafogottak abban, hogy „egy államra mutogassanak, ha nem biztosak dolgukban”. Hozzátette: máshogy állnak a dolgok Lengyelország esetében, ahol megerősítették, hogy a szeptember elején a légterét megsértő pilóta nélküli repülőeszközök Oroszországból származtak.
A svéd kormányfő az X-en közölte azt is, hogy Svédország drónelhárítást szolgáló katonai felszereléssel segíti Dániát, amely a héten több kiemelt európai uniós tanácskozásnak ad otthont. Mint írta, néhány radarrendszert már útnak is indítottak, és drónelhárító rendszereket is küldenek még.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!