
Tovább kell csökkenteni a Németországba érkező menekültek számát, és meg kell akadályozni, hogy az tavasszal ismét növekedésnek induljon – hangoztatta Angela Merkel szombaton európai uniós szintű megoldást sürgetve a helyzetre.
2016. január 31., 17:462016. január 31., 17:46
2016. január 31., 19:302016. január 31., 19:30
A német kancellár az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) neubrandenburgi rendezvényén – ahol sokan füttyköncerttel fogadták a politikust – leszögezte, a hazájukban folyó háború végeztével a menekülteknek vissza kell térniük oda. Azt is megjegyezte, a tavaly Németországba érkezett menekültek többsége csak átmeneti védelemben részesül, azaz nem kapott teljes menekültstátust. Merkel pártjának tagjai előtt elmondta, nem elégedett a kérdésben az Európai Unióban folyó együttműködéssel, mindazonáltal a menekültválságot csak uniós szinten, az érkezők tagállamok közti elosztásával lehet megoldani. Arra is figyelmeztetett, hogy a határok lezárása és a schengeni övezet felbomlása komoly gazdasági kárt okozna Németországnak.
Barroso a befogadás korlátairól
Európa nem tudja befogadni az összes menekültet, ezért meg kell erősíteni az EU külső határait – jelentette ki Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke pénteken Temesváron. A politikus úgy vélte, Európa számára gondot okoz a migránsok óriási száma. Rámutatott: az igazi válság azonban Szíriában, Líbiában és Irakban van. „Realistáknak kell lennünk: Európa nem tud befogadni valamennyi menekültet, ezért meg kell erősíteni a külső határokat\" – közölte Barroso. Az uniós végrehajtó szerv elnöki tisztségét 2004 és 2014 között betöltő politikus díszdoktori címet vett át a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy az EU külső határainak védelmét biztonsági okokból meg kell erősíteni. Megjegyezte továbbá: megérti, hogy a keleti tagállamok nem tudnak akkora terheket viselni, mint Németország, de amennyiben egy uniós ország nem hajlandó muszlimokat befogadni, azzal a közös európai uniós értékek ellen vét. Ugyanakkor Merkel azt is aláhúzta, nem fér a fejébe, hogy az 500 millió lakosú EU miért ne tudna egymillió szíriait befogadni. „Ez nem fest túl jó képet a kontinensünkről\" – fogalmazott a német kancellár.
A migránsokkal kapcsolatban mindig is befogadónak mutatkozó, hazájában emiatt egyre többször bírált Merkel bevándorláspolitikájában valószínűleg az hozott némi szemléletváltást, hogy a német lakosság csaknem 40 százaléka szerint a kancellárnak távoznia kell menekültpolitikája miatt. A Focus című hírmagazin megbízásából készített, pénteken közzétett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 39,9 százaléka követeli a kancellár távozását. A relatív többség, 45,2 százalék nem gondolja, hogy Angela Merkelnek távoznia kell, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 14,9 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben.
Egy másik felmérés szerint kevesen hisznek a Merkel által szorgalmazott uniós megoldásban: a lakosság mindössze 17 százaléka gondolja, hogy a következő hetekben sikerül uniós szinten olyan megállapodást kötni, amely a Németországba belépő menedékkérők számának jelentős csökkenését eredményezi. A lakosság 80 százaléka nem gondolja, hogy lesz ilyen összeurópai megoldás.
Közben svéd szélsőjobbosok bosszúhadjáratot indítottak a migránsok ellen, miután egy 15 éves szomáliai bevándorló egy hete megkéselt egy svéd szociális munkást. Pénteken Stockholm egyik pályaudvarán verték és fenyegették meg a migránsokat, szombaton pedig bevándorlóellenes tüntetést rendeztek a fővárosban.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!