Tovább kell csökkenteni a Németországba érkező menekültek számát, és meg kell akadályozni, hogy az tavasszal ismét növekedésnek induljon – hangoztatta Angela Merkel szombaton európai uniós szintű megoldást sürgetve a helyzetre.
2016. január 31., 17:462016. január 31., 17:46
2016. január 31., 19:302016. január 31., 19:30
A német kancellár az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) neubrandenburgi rendezvényén – ahol sokan füttyköncerttel fogadták a politikust – leszögezte, a hazájukban folyó háború végeztével a menekülteknek vissza kell térniük oda. Azt is megjegyezte, a tavaly Németországba érkezett menekültek többsége csak átmeneti védelemben részesül, azaz nem kapott teljes menekültstátust. Merkel pártjának tagjai előtt elmondta, nem elégedett a kérdésben az Európai Unióban folyó együttműködéssel, mindazonáltal a menekültválságot csak uniós szinten, az érkezők tagállamok közti elosztásával lehet megoldani. Arra is figyelmeztetett, hogy a határok lezárása és a schengeni övezet felbomlása komoly gazdasági kárt okozna Németországnak.
Barroso a befogadás korlátairól
Európa nem tudja befogadni az összes menekültet, ezért meg kell erősíteni az EU külső határait – jelentette ki Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke pénteken Temesváron. A politikus úgy vélte, Európa számára gondot okoz a migránsok óriási száma. Rámutatott: az igazi válság azonban Szíriában, Líbiában és Irakban van. „Realistáknak kell lennünk: Európa nem tud befogadni valamennyi menekültet, ezért meg kell erősíteni a külső határokat\" – közölte Barroso. Az uniós végrehajtó szerv elnöki tisztségét 2004 és 2014 között betöltő politikus díszdoktori címet vett át a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy az EU külső határainak védelmét biztonsági okokból meg kell erősíteni. Megjegyezte továbbá: megérti, hogy a keleti tagállamok nem tudnak akkora terheket viselni, mint Németország, de amennyiben egy uniós ország nem hajlandó muszlimokat befogadni, azzal a közös európai uniós értékek ellen vét. Ugyanakkor Merkel azt is aláhúzta, nem fér a fejébe, hogy az 500 millió lakosú EU miért ne tudna egymillió szíriait befogadni. „Ez nem fest túl jó képet a kontinensünkről\" – fogalmazott a német kancellár.
A migránsokkal kapcsolatban mindig is befogadónak mutatkozó, hazájában emiatt egyre többször bírált Merkel bevándorláspolitikájában valószínűleg az hozott némi szemléletváltást, hogy a német lakosság csaknem 40 százaléka szerint a kancellárnak távoznia kell menekültpolitikája miatt. A Focus című hírmagazin megbízásából készített, pénteken közzétett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 39,9 százaléka követeli a kancellár távozását. A relatív többség, 45,2 százalék nem gondolja, hogy Angela Merkelnek távoznia kell, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 14,9 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben.
Egy másik felmérés szerint kevesen hisznek a Merkel által szorgalmazott uniós megoldásban: a lakosság mindössze 17 százaléka gondolja, hogy a következő hetekben sikerül uniós szinten olyan megállapodást kötni, amely a Németországba belépő menedékkérők számának jelentős csökkenését eredményezi. A lakosság 80 százaléka nem gondolja, hogy lesz ilyen összeurópai megoldás.
Közben svéd szélsőjobbosok bosszúhadjáratot indítottak a migránsok ellen, miután egy 15 éves szomáliai bevándorló egy hete megkéselt egy svéd szociális munkást. Pénteken Stockholm egyik pályaudvarán verték és fenyegették meg a migránsokat, szombaton pedig bevándorlóellenes tüntetést rendeztek a fővárosban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!