2012. február 21., 10:022012. február 21., 10:02
Joachim Gauck, az egykori polgárjogi harcos és evangélikus lelkész személyében egy keletnémet költözhet be a berlini Bellevue-kastélyba – először az egységes NSZK történetében. Gauck, a keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi irattárát gondozó hivatal első (1991–2001) vezetője 2010 májusában az SPD és a Zöldek közös államfőjelöltje volt az uniópártok által indított Wulff ellenében; a szövetségi közgyűlésben azonban – igaz, csak a harmadik fordulóban – alulmaradt vetélytársával szemben. Személye mind az SPD, mind a Zöldek számára elfogadható, sőt kívánatos volt – a CDU/CSU viszont két napig hallani sem akart róla.
A bomba vasárnap délután robbant Berlinben: a két ellenzéki párt után a kormányzó FDP is Gauck mellett tette le a garast. A pártelnökség egyhangúlag felsorakozott a 72 éves, rokonszenves férfi mögött. Ezzel a kisebbik koalíciós párt kesztyűt dobott a CDU/CSU-nak. Noha Merkel pénteken úgy fogalmazott, hogy „mindenkivel egyeztetve kell olyan szövetségi elnököt találnunk, aki mindenki számára elfogadható”, az egyik potenciális jelöltnek az egyeztetés előtti „kigolyózása” minimum következetlenség volt a kancellár részéről.
Aminek persze oka volt. Gauck személyének elfogadása annak a nyílt beismerése lett volna, hogy Merkel 2010-ben nagyot hibázott, amikor az egykori lelkésszel szemben kierőszakolta Wulff jelölését, aki azután 20 hónap múltán csúfos körülmények között kényszerült lemondani.
Az uniópártok részéről populizmust, népszerűség-hajhászást vetettek az FDP szemére. A liberális párt a CDU/CSU szerint így akar javítani szánalmasan alacsony (országosan 3 százalék körüli) támogatottságán – döfött egyet a koalíciós partnerbe Markus Söder (CSU) bajor pénzügyminiszter. A koalíciós partnerre ez sem hatott. A Gauck mellett kitartó FDP makacsságát látva, Merkel vasárnap este átugrotta saját árnyékát: ő is elfogadta államfőjelöltnek Gauckot. Ezzel ugyan beismerte két évvel ezelőtti tévedését, ám ezt a jelek szerint kisebb rossznak tartotta, mint az általa a 2009. évi választási hadjáratban váltig „kívánatosnak tartott” polgári koalíció csúfos bukását.
A szövetségi kormány felbomlása, amely megfigyelők szerint elkerülhetetlen lett volna, ha a koalíciós partnerek nem tudnak megegyezni közös államfőjelölt személyében, rendkívüli parlamenti választások kiírásához vezetett volna. Múlt heti ZDF-felmérés szerint ennek nyertese ugyan nagy valószínűséggel a CDU/CSU lenne (36 százalék), ám az újabb „polgári kormány” megalakítása – ellentétben 2009-cel – ma illúzió csupán: az FDP be sem jutna a Bundestagba. Merkelnek vagy a Zöldeket (támogatottságuk 15 százalék) kellene választania, ám a hamburgi és Saar-vidéki, rövid életű fekete-zöld koalíciók ismeretében ehhez nemigen fűlik a foga; vagy újból az SPD-vel (31 százalék) kellene összefognia egy nemszeretem nagykoalíció keretében.
A jelek szerint a kancellár inkább lenyelte a békát, azaz Gauckot. Akivel Németország csak nyerhet: olyan elnöke lesz, aki bizonyosan visszaszerzi az államfői tisztség Wulff által megtépázott tekintélyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Látogatottsági adatok