2012. február 21., 10:022012. február 21., 10:02
Joachim Gauck, az egykori polgárjogi harcos és evangélikus lelkész személyében egy keletnémet költözhet be a berlini Bellevue-kastélyba – először az egységes NSZK történetében. Gauck, a keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi irattárát gondozó hivatal első (1991–2001) vezetője 2010 májusában az SPD és a Zöldek közös államfőjelöltje volt az uniópártok által indított Wulff ellenében; a szövetségi közgyűlésben azonban – igaz, csak a harmadik fordulóban – alulmaradt vetélytársával szemben. Személye mind az SPD, mind a Zöldek számára elfogadható, sőt kívánatos volt – a CDU/CSU viszont két napig hallani sem akart róla.
A bomba vasárnap délután robbant Berlinben: a két ellenzéki párt után a kormányzó FDP is Gauck mellett tette le a garast. A pártelnökség egyhangúlag felsorakozott a 72 éves, rokonszenves férfi mögött. Ezzel a kisebbik koalíciós párt kesztyűt dobott a CDU/CSU-nak. Noha Merkel pénteken úgy fogalmazott, hogy „mindenkivel egyeztetve kell olyan szövetségi elnököt találnunk, aki mindenki számára elfogadható”, az egyik potenciális jelöltnek az egyeztetés előtti „kigolyózása” minimum következetlenség volt a kancellár részéről.
Aminek persze oka volt. Gauck személyének elfogadása annak a nyílt beismerése lett volna, hogy Merkel 2010-ben nagyot hibázott, amikor az egykori lelkésszel szemben kierőszakolta Wulff jelölését, aki azután 20 hónap múltán csúfos körülmények között kényszerült lemondani.
Az uniópártok részéről populizmust, népszerűség-hajhászást vetettek az FDP szemére. A liberális párt a CDU/CSU szerint így akar javítani szánalmasan alacsony (országosan 3 százalék körüli) támogatottságán – döfött egyet a koalíciós partnerbe Markus Söder (CSU) bajor pénzügyminiszter. A koalíciós partnerre ez sem hatott. A Gauck mellett kitartó FDP makacsságát látva, Merkel vasárnap este átugrotta saját árnyékát: ő is elfogadta államfőjelöltnek Gauckot. Ezzel ugyan beismerte két évvel ezelőtti tévedését, ám ezt a jelek szerint kisebb rossznak tartotta, mint az általa a 2009. évi választási hadjáratban váltig „kívánatosnak tartott” polgári koalíció csúfos bukását.
A szövetségi kormány felbomlása, amely megfigyelők szerint elkerülhetetlen lett volna, ha a koalíciós partnerek nem tudnak megegyezni közös államfőjelölt személyében, rendkívüli parlamenti választások kiírásához vezetett volna. Múlt heti ZDF-felmérés szerint ennek nyertese ugyan nagy valószínűséggel a CDU/CSU lenne (36 százalék), ám az újabb „polgári kormány” megalakítása – ellentétben 2009-cel – ma illúzió csupán: az FDP be sem jutna a Bundestagba. Merkelnek vagy a Zöldeket (támogatottságuk 15 százalék) kellene választania, ám a hamburgi és Saar-vidéki, rövid életű fekete-zöld koalíciók ismeretében ehhez nemigen fűlik a foga; vagy újból az SPD-vel (31 százalék) kellene összefognia egy nemszeretem nagykoalíció keretében.
A jelek szerint a kancellár inkább lenyelte a békát, azaz Gauckot. Akivel Németország csak nyerhet: olyan elnöke lesz, aki bizonyosan visszaszerzi az államfői tisztség Wulff által megtépázott tekintélyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Látogatottsági adatok