Nem biztos, hogy sikerül megállapodni az Európai Unió (EU) menekültpolitikájáról a tagországok vezetőinek június végén tartandó tanácskozásáig - mondta Angela Merkel német kancellár egy vasárnapi interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállam részvételére és a feladatok rugalmas megosztására épülő rendszert kell felépíteni.
2018. június 03., 18:462018. június 03., 18:46
A politikus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az EU külső határának biztosítása, a közös menekültpolitika és a küzdelem a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért mind-mind létfontosságú ügy, "egzisztenciális kérdés Európa számára".
A mozgás szabadsága az EU-n belül a mindenkinek hatalmas hasznot hajtó belső piac működésének alapvető feltétele. Az úgynevezett schengeni övezet belső határainak szabad átjárhatósága, a mozgás szabadsága viszont a külső határ védelmén alapul, és ha nincs meg minden tagállamban a bizalom a határvédelem és az EU szomszédságával folytatott együttműködés iránt, akkor "Európa visszaesik a Schengen előtti időkbe, aminek súlyos következményei lennének a jólétünkre nézve" - mondta Angela Merkel. Arra a kérdésre, hogy elégséges-e a határvédelem javítása, azt mondta, hogy
Rámutatott, a jelenlegi széttartó szabályozás miatt ugyanannak a származási országnak az állampolgárai egészen más valószínűséggel szereznek tartózkodási jogot Németországban, mint például Franciaországban. Az egymással összevethető, hasonló szabványok alapján működő tagállami menekültügyi szabályozás mellett "egységes eljárásokra van szükségünk az európai külső határokon, és a Frontex európai határvédelmi ügynökségnek középtávon egy igazi európai határrendőrséggé kell válnia európai kompetenciákkal".
Arra a kérdésre, hogy javaslata egy uniós közös menekültügyi hivatal felállítására vonatkozik-e, azt mondta, hogy az új rendszer kiépítésének utolsó szakaszában valóban meg kell teremteni egy "közös európai menekültügyi hatóságot, amely egy egységes európai menedékjogi szabályozás alapján lebonyolítja a menekültügyi eljárásokat a külső határokon". Arra a felvetésre, hogy ebből a rendszerből az is következne, hogy az EU-s menekültügyi hivatalnak kell eldöntenie, hogy egy menedékjogot szerző ember például a németországi Bochumban vagy a franciaországi Bordeaux-ban lakjon, Angela Merkel kiemelte, hogy az új, közös európai menekültügyi rendszerhez "több szolidaritás" szükséges, minden tagállamnak hozzá kell járulnia a működtetéséhez.
Ehhez megállapodásokat kell kötni a tranzitországokkal az illegális migráció elleni küzdelemről, és tárgyalni kell a származási országokkal arról, hogy miként lehet hatékonyabban hazajuttatni az EU-ban tartózkodásra nem jogosult állampolgáraikat. Az illegális migráció elleni küzdelemért és az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe pedig támogatni kell "a migráció legális formáit, különösen a tanulás és a képzés, illetve a képzett munkaerő bevándorlásának keretében" - fejtette ki Angela Merkel.
Hozzátette, hogy "rendezett körülményeket" kell teremteni a külső határon, "de a bezárkózás nem megfelelő út", helyette "intelligens megközelítésre van szükség több szinten".
Így össze kell kapcsolni a tagállami adatbázisokat, "hogy tudjuk, kik tartózkodnak nálunk", és együtt kell működni az EU körüli térségekben fekvő államokkal. Az a legfontosabb, hogy az EU-ba érkező menedékkérők hazájában legyen több lehetőség a fejlődésre, mert csak a fiatalok életkilátásainak javítása segíthet ezeken az országokon tartósan, "ezért készítünk Marshall-tervet Afrikának" - mondta a német kancellár.
"Egyetlen tagországról sem tudok, amelyik azt mondja, hogy egyik feladatban sem veszek részt" - mondta Merkel, hozzáfűzve, hogy egyes tagállamokban ugyan vitatott a menekültek tartós befogadása, mégis reméli, hogy "nagyfokú rugalmassággal meg lehet haladni a jelenlegi blokádot az európai menekültpolitikában".
A menekültek tagállamok közötti elosztását szolgáló kvótákról szóló elképzelésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy ebben a kérdésben a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó, döntéseit egyhangúlag meghozó Európai Tanácsban kell "előkészíteni a megbékélést". Mint mondta, teljes erővel dolgoznak a megállapodáson, de nem biztos, hogy sikerül elérni az Európai Tanács június végén tartandó üléséig.
"Nem vezetett politikai megbékéléshez, amikor 2015-ben többségi döntéssel vezettünk be egy kvótát 160 ezer menekült elosztásához, ezért szerintem inkább néhány héttel tovább kellene próbálkoznunk egy közös megoldás kidolgozásával" - mondta Angela Merkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!