Nem biztos, hogy sikerül megállapodni az Európai Unió (EU) menekültpolitikájáról a tagországok vezetőinek június végén tartandó tanácskozásáig - mondta Angela Merkel német kancellár egy vasárnapi interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállam részvételére és a feladatok rugalmas megosztására épülő rendszert kell felépíteni.
2018. június 03., 18:462018. június 03., 18:46
A politikus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az EU külső határának biztosítása, a közös menekültpolitika és a küzdelem a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért mind-mind létfontosságú ügy, "egzisztenciális kérdés Európa számára".
A mozgás szabadsága az EU-n belül a mindenkinek hatalmas hasznot hajtó belső piac működésének alapvető feltétele. Az úgynevezett schengeni övezet belső határainak szabad átjárhatósága, a mozgás szabadsága viszont a külső határ védelmén alapul, és ha nincs meg minden tagállamban a bizalom a határvédelem és az EU szomszédságával folytatott együttműködés iránt, akkor "Európa visszaesik a Schengen előtti időkbe, aminek súlyos következményei lennének a jólétünkre nézve" - mondta Angela Merkel. Arra a kérdésre, hogy elégséges-e a határvédelem javítása, azt mondta, hogy
Rámutatott, a jelenlegi széttartó szabályozás miatt ugyanannak a származási országnak az állampolgárai egészen más valószínűséggel szereznek tartózkodási jogot Németországban, mint például Franciaországban. Az egymással összevethető, hasonló szabványok alapján működő tagállami menekültügyi szabályozás mellett "egységes eljárásokra van szükségünk az európai külső határokon, és a Frontex európai határvédelmi ügynökségnek középtávon egy igazi európai határrendőrséggé kell válnia európai kompetenciákkal".
Arra a kérdésre, hogy javaslata egy uniós közös menekültügyi hivatal felállítására vonatkozik-e, azt mondta, hogy az új rendszer kiépítésének utolsó szakaszában valóban meg kell teremteni egy "közös európai menekültügyi hatóságot, amely egy egységes európai menedékjogi szabályozás alapján lebonyolítja a menekültügyi eljárásokat a külső határokon". Arra a felvetésre, hogy ebből a rendszerből az is következne, hogy az EU-s menekültügyi hivatalnak kell eldöntenie, hogy egy menedékjogot szerző ember például a németországi Bochumban vagy a franciaországi Bordeaux-ban lakjon, Angela Merkel kiemelte, hogy az új, közös európai menekültügyi rendszerhez "több szolidaritás" szükséges, minden tagállamnak hozzá kell járulnia a működtetéséhez.
Ehhez megállapodásokat kell kötni a tranzitországokkal az illegális migráció elleni küzdelemről, és tárgyalni kell a származási országokkal arról, hogy miként lehet hatékonyabban hazajuttatni az EU-ban tartózkodásra nem jogosult állampolgáraikat. Az illegális migráció elleni küzdelemért és az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe pedig támogatni kell "a migráció legális formáit, különösen a tanulás és a képzés, illetve a képzett munkaerő bevándorlásának keretében" - fejtette ki Angela Merkel.
Hozzátette, hogy "rendezett körülményeket" kell teremteni a külső határon, "de a bezárkózás nem megfelelő út", helyette "intelligens megközelítésre van szükség több szinten".
Így össze kell kapcsolni a tagállami adatbázisokat, "hogy tudjuk, kik tartózkodnak nálunk", és együtt kell működni az EU körüli térségekben fekvő államokkal. Az a legfontosabb, hogy az EU-ba érkező menedékkérők hazájában legyen több lehetőség a fejlődésre, mert csak a fiatalok életkilátásainak javítása segíthet ezeken az országokon tartósan, "ezért készítünk Marshall-tervet Afrikának" - mondta a német kancellár.
"Egyetlen tagországról sem tudok, amelyik azt mondja, hogy egyik feladatban sem veszek részt" - mondta Merkel, hozzáfűzve, hogy egyes tagállamokban ugyan vitatott a menekültek tartós befogadása, mégis reméli, hogy "nagyfokú rugalmassággal meg lehet haladni a jelenlegi blokádot az európai menekültpolitikában".
A menekültek tagállamok közötti elosztását szolgáló kvótákról szóló elképzelésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy ebben a kérdésben a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó, döntéseit egyhangúlag meghozó Európai Tanácsban kell "előkészíteni a megbékélést". Mint mondta, teljes erővel dolgoznak a megállapodáson, de nem biztos, hogy sikerül elérni az Európai Tanács június végén tartandó üléséig.
"Nem vezetett politikai megbékéléshez, amikor 2015-ben többségi döntéssel vezettünk be egy kvótát 160 ezer menekült elosztásához, ezért szerintem inkább néhány héttel tovább kellene próbálkoznunk egy közös megoldás kidolgozásával" - mondta Angela Merkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!