
Elutasította a német kancellár, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) hírszerző tevékenységét a hírhedt keletnémet kommunista állambiztonsági hatóság, a Stasi által folytatott megfigyelő-, illetve kémtevékenységhez hasonlítsák.
2013. július 11., 15:362013. július 11., 15:36
2013. július 11., 15:392013. július 11., 15:39
Angela Merkel a Die Zeit című hetilap szerdán megjelent számában közölt interjújában hangsúlyozta, hogy az állampolgárok biztonságának érdekében nélkülözhetetlen a hírszerző szolgálatok tevékenysége a demokratikus államokban, és ez a jövőben is így lesz. \"Hírszerzői munka nélkül egy ország túlságosan sebezhető lenne\" – jelentette ki a kancellár, aki védelmébe vette a német hírszerző szolgálatok együttműködését amerikai partnereikkel.
A Snowden-ügy, azaz a titkos amerikai adatgyűjtési botrány nem sokkal a szeptember végi választások előtt rendkívül éles belpolitikai vitát váltott ki Németországban. Az ellenzék kérdőre vonta a kancellárt, hogy mit tudott az amerikai lehallgatási akciókról, továbbá arra szólította fel: figyelmeztesse Washingtont arra, hogy az ilyen \"praktikáknak\" azonnal véget kell vetni. Jürgen Trittin, az ellenzéki Zöldek frakcióvezetője és kancellárjelöltje annak a véleményének adott hangot, hogy a két ország közötti biztonsági partnerség az amerikai lehallgatási botránnyal súlyos károkat szenvedett.
A kancellár az egykori NDK-ban nőtt fel, ahol a Stasi több tízezer főfoglalkozású kémet alkalmazott, és nagy besúgói hálózatot működtetett, elsősorban a rendszerellenes vélemények elfojtására. A Die Zeitnek nyilatkozva a leghatározottabban elutasította, hogy bármilyen párhuzamot vonjanak az NSA és az egykori Stasi között. \"Két teljesen különböző dologról van szó\" - hangsúlyozta Merkel, hozzátéve, hogy az ilyen jellegű összehasonlítások csakis annak leegyszerűsítéséhez vezetnek, amit a Stasi a volt kommunista állam lakosságával szemben tett. Angela Merkel a napokban több ízben is leszögezte, hogy semmilyen információkkal nem rendelkezett az amerikai lehallgatásokról, azokról \"csak az aktuális híradásokból szerzett tudomást.\"
Eközben kiderült: az NSA az óceánok fenekére lefektetett optikai kábelek adatforgalmát is megfigyeli. A The Washington Post a weboldalán közzétette az NSA egy titkos powerpoint-ábráját, amelyből kiderül, hogy az elektronikus hírszerzésre szakosodott szolgálat az Egyesült Államok területén kívül tartózkodó külföldiek adatforgalmát kétfajta módszerrel figyeli meg. Az NSA egyfelől, a PRISM fedőnevű program keretében, azokra az információkra összpontosít, amelyet az amerikai webszolgáltatók titokban juttatnak el hozzá, másfelől pedig, Upstream kódnév alatt, az üvegszálas kábeleken és infrastruktúrán nagy sebességgel átáramló adatfolyamot ellenőrzi. A világ telefonos és e-mail-forgalmának túlnyomó része optikai kábelhálózatokon zajlik. Az interkontinentális információáramlás tekintetében ez az arány 99 százalék. n Hírösszefoglaló
Snowden: \"Nem bántam meg semmit\"
Nem fél és nem bánt meg semmit Edward Snowden, az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató, az Egyesült Államok által hazaárulással vádolt informatikus. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt munkatársa mindezt még kedden mondta Glenn Greenwaldnak, annak a brit újságírónak, aki a The Guardian hasábjain hetekkel ezelőtt elsőként közölte a nemzetközi botrányt kiváltó kiszivárogtatásokat. Az évek óta Rio de Janeiróban élő Greenwald a beszélgetésről szerdán számolt be az AFP francia hírügynökségnek.
A brit újságíró az amerikai informatikust idézve elmondta: Snowden nem bánt meg semmit, nagyon nyugodt, nem fél, örül a leleplezései által a hírszerzési tevékenységről nemzetközi méretekben kibontakozott vitának, és teljes mértékben elégedett azzal, hogy így cselekedett. Glenn Greenwald kijelentette, hogy a politikai menedékkérelem kérdéséről nem beszélt Snowdennel. Nem tudja, hogy a 30 éves informatikus ezzel kapcsolatban mit forgat a fejében - tette hozzá. Snowden cáfolta, hogy az amerikai titkos adatgyűjtésről információkat szivárogtatott volna ki Kínának és Oroszországnak. \"Az én laptopomról Kína és Oroszország soha semmit nem kapott\" - idézte a brit újságíró az amerikai informatikust, aki értesülések szerint még mindig Moszkva Seremetyjevo repülőterének tranzitvárójában tartózkodik.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
szóljon hozzá!