Az Angela Merkel vezette konzervatívok győztek a németországi parlamenti (Bundestag-) választáson, és csupán öt mandátummal maradtak el az abszolút többségtől a hétfő hajnalban kihirdetett előzetes hivatalos végeredmény szerint.
2013. szeptember 23., 10:572013. szeptember 23., 10:57
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, ez 311 mandátumot jelent a 630 fős Bundestagban. Az abszolút többséghez - 316 mandátumhoz - 42,5 százalék kellett volna. A CDU/CSU 23 éve, 1990 óta a legjobb eredménnyel nyerte meg a választást, a pártszövetség akkor 43,8 százalékot szerzett. A konzervatívok a legutóbbi, 2009-es választáson 33,8 százalékkal végeztek az első helyen, az a második legrosszabb eredmény volt az uniópártok történetében. A CDU/CSU 2009 óta a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kormányzott, amely a vasárnapi választáson 4,8 százalékot szerzett, és így 64 év után kiesett a szövetségi gyűlésből. Az FDP a legtöbb kormányzati tapasztalattal rendelkező német párt, eddig 52 évig volt kormányon, többnyire a konzervatívok koalíciós partnereként, és 2009-ben még rekordnak számító 14,6 százalékot ért el. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a szavazatok 25,7 százalékát nyerte el, képviselőcsoportjuk 192 fős lesz. A 150 éve alapított párt javított a négy éve 23 százalékon elért történelmi mélyponthoz képest. A Baloldal 8,6 százalékot szerzett a 2009-es 11,9 százalék után, és 64 képviselőt küldhet a Bundestagba. A Zöldek is gyengültek, a 2009-es 10,7 százalékkal szemben 8,4 százalékos eredményt értek el, ami 63 mandátumot jelent.
Más párt nem lépte át az 5 százalékos bejutási küszöböt. A bejutásra leginkább esélyesnek tartott euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg.
Az 5 százalék alatti eredményt elérő pártokra adott szavazatok aránya kiugróan magas, 15,8 százalékos, így rendkívül alacsonyra süllyedt az a szavazatarány, amelyet elérve a konzervatívok abszolút többséget szerezhettek volna (42,5 százalék).
Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke az urnák lezárása után tett nyilatkozataiban hangsúlyozta: nem hajlandó semmiféle koalíciós találgatásra. A konzervatív pártszövetség vezető testületei a hivatalos előzetes végeredmény kihirdetése után értékelik a helyzetet, és akkor döntenek majd a következő lépésekről. Ugyanakkor kiemelte: a kormányzáshoz stabil parlamenti többségre van szükség, kisebbségi kormány szóba sem jöhet.
Összesen 44,3 millióan szavaztak, a választási részvételi arány 71,5 százalékos volt, 0,8 százalékponttal emelkedett a 2009-es történelmi mélyponthoz, 70,8 százalékhoz képest.
Az uniópártok vezető testületei hétfőn értékelik a választási eredményeket. Várakozások szerint felkérik a szociáldemokratákat a koalíciós tárgyalások megkezdésére. A CDU/CSU legutóbb a 2005-2009-es ciklusban kormányzott együtt az SPD-vel, a kancellár akkor is Angela Merkel, a CDU elnöke volt.
Vasárnap Hessenben tartományi választásokat is tartottak. A konzervatív-liberális koalíció elveszítette a többséget a wiesbadeni tartományi gyűlésben, de az FDP az első eredménybecslésekkel szemben mégsem esett ki, az előzetes hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 5 százalékát szerezte meg. A CDU 38,3 százalékot, az SPD 30,7 százalékot, a Zöldek 11,1 százalékot, a Baloldal 5,2 százalékot szerzett a tartományi választáson.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
szóljon hozzá!