
Németországban éles bírálatokat kapott pénteken a jobboldali CDU/CSU pártszövetségből Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke az utóbbi napokban történt támadásokra adott reagálása miatt.
2016. július 30., 10:392016. július 30., 10:39
2016. július 30., 13:202016. július 30., 13:20
A kancellár csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentett kilencpontos biztonságpolitikai terv elégtelen, kell egy tizedik pont is, méghozzá arról, hogy „tudnunk kell, ki érkezik az országunkba, ezért nem engedünk be senkit tisztázatlan személyazonossággal és állampolgársággal” – mondta Wolfgang Boschbach, a CDU egyik vezető belbiztonsági szakpolitikusa Berlinben újságíróknak.
A bajorországi Gmundban a testvérpárt CSU egyik legtekintélyesebb vezetője, Markus Söder tartományi pénzügyminiszter azt mondta, „a határok ellenőrizetlen és korlátlan megnyitása történelmi hiba volt és az is marad”. Úgy vélte, a mostani, terrorveszélytől terhes időkben „nem jó mottó” a kancellár ismét megerősített híres kijelentése, miszerint Németország megbirkózik a menekültválsággal (“wir schaffen das”). A bajor politikus megjegyezte, hogy „attól még nem válik valami igazzá, ha folyton ismételgetik”, és Angela Merkelnek inkább azt a mottót kellett volna választania, hogy a berlini vezetés tanult a hibájából.
Markus Söder a tartományi kormány kihelyezett tanácskozásának szünetében tartott tájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a CSU mindig is figyelmeztetett a menekültek beáramlásának veszélyeire, és az utóbbi napok véres támadásai is azt mutatják, hogy igaza volt. Ezt egyre többen látják, a nyilvánvaló következtetés pedig az, hogy a terrorveszély csökkentése érdekében korlátozni kell a bevándorlást.
A kancellár csütörtökön Berlinben szabadságát megszakítva rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amelyen megismételte 11 hónappal ezelőtti híres kijelentését a menekültválság leküzdéséről, kilenc pontból álló biztonságpolitikai programot mutatott be és jelezte, hogy a legutóbbi támadások után sem tervez változtatást az uniós külső határok védelmére és az EU-Törökország megállapodásra alapozott válságkezelő politikájában.
Angela Merkel fellépése az első adatok alapján a lakosságot is megosztja; 49 százalék szerint ugyan jól reagált az utóbbi napok támadásaira, de jelentős, 36 százalékos mindazok aránya, akik szerint másként kellett volna eljárnia – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés. Az RTL országos kereskedelmi televízió megbízásából a Forsa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés alapján a CDU/CSU szavazótáborában a legmagasabb, 61 százalékos azok aránya, akik szerint a kancellár megfelelően reagált, és a legnagyobb parlamenten (Bundestag-) kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatói körében a legnagyobb, 64 százalékos a kancellár reakcióját rosszalló szavazók aránya.
Július 18-án Würzburgnál egy bizonytalan személyazonosságú menedékkérő megsebesített öt embert. Rárontott a rendőrökre is, ezért lelőtték. Július 22-én egy 18 éves iráni-német állampolgár Münchenben kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával. Július 24-én egy 27 éves szíriai férfi – akinek menedékkérelmét elutasították – felrobbantotta magát Ansbachban, egy fesztivál közelében; a férfi életét vesztette, tizenöten megsebesültek.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!