
Elhibázott döntés volt Görögország felvétele az euróövezetbe 2001-ben, és ezért az akkori német kormány, a szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek koalíciója a felelős Angela Merkel jelenlegi német kancellár szerint.
2013. augusztus 28., 19:402013. augusztus 28., 19:40
2013. augusztus 28., 19:402013. augusztus 28., 19:40
Merkel egy választási kampánygyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta: elődje, Gerhard Schröder „vette fel az euróövezetbe Görögországot, és ő vizezte fel a stabilitási és növekedési paktumot is\", amely a költségvetési fegyelem biztosítását szolgálja. „Mindkét döntés alapjaiban hibás, és a jelenlegi nehézségeink egyik kiindulópontja\" – tette hozzá a kancellár tegnapi beszámolók szerint. Merkel úgy vélte, Görögországot egyáltalán nem lett volna szabad felvenni az euróövezetbe.
A kancellár ezzel szociáldemokrata kihívója, Peer Steinbrück bírálatára reagált, amely szerint megbukott Merkel megszorításokra épülő válságkezelő politikája. A legnagyobb német ellenzéki párt a dél-európai államot hitelekkel támogató trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek számításaira hivatkozva azt állítja, hogy Görögországnak 2020-ig további 77 milliárd euró támogatást kell adni, hogy ne omoljon össze államháztartása.
Németországban szeptember 22-én országos parlamenti választást tartanak. A görög válság kezelése azután lett kampánytéma, hogy a pénzügyminiszter az előző héten a német kormány részéről elsőként egy újabb támogatási program szükségességéről beszélt. A trojka 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt ítélt oda Görögországnak. Janisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter a hét végén egy görög lapnak azt mondta, hogy Athénnak 2016-ig 10 milliárd euró körüli újabb külső támogatásra lehet szüksége.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
szóljon hozzá!