Fotó: Rompres
2007. július 20., 00:002007. július 20., 00:00
az Egyesült Államok azt szeretné, ha Oroszország ebben az ügyben „teljes együttműködést tanúsítana ... beleértve a (gyanúsított) kiadatását”. Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) hét évvel ezelőtt Londonba dezertált volt alezredesét, aki brit állampolgárságot is kapott, tavaly novemberben ölték meg a brit fővárosban a szervezetébe juttatott polónium 210-es sugárzó izotóppal. Rice a Sky Newsnak Litvinyenko meggyilkolásáról kijelentette: „rettenetes bűncselekmény történt brit földön”, Nagy-Britanniának meg kell találnia, és törvény elé kell idéznie az elkövetőket.
Ez az ügy éppen ezekben a napokban mérgesedik el különösen London és Moszkva között. A brit kormány a héten bejelentette: négy orosz diplomatát kiutasít, válaszul arra, hogy az orosz fél nem teljesítette Nagy-Britanniának a gyilkosság végrehajtásával gyanúsított egykori orosz titkosügynök, Andrej Lugovoj kiadatására vonatkozó kérelmét.
Moszkva az amerikai külügyminiszter csütörtöki nyilatkozatával egy időben jelentette be válaszlépését: négy brit diplomatának kell tíz napon belül távoznia a moszkvai brit nagykövetségről, ezenfelül az orosz fél felfüggeszti a vízumkiadást brit kormányilletékeseknek, és felülvizsgálja a terrorellenes együttműködést is. Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a Moszkva által tett válaszlépések „célzottak, megfontoltak és a minimálisan szükséges jellegűek”. Oroszországnak nem volt más választása, tekintettel arra, hogy London tudatosan választotta a kétoldalú kapcsolatok megrontásának útját. Hozzátette, hogy a Gordon Brown vezette új brit kormány álláspontja sok mindenre alapozódik, de az biztos, hogy nem a józan észre és a britekre jellemző pragmatizmusra. Kaminyin ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy végül felülkerekedik a józan ész, és a kétoldalú kapcsolatok megszabadulnak a mesterséges akadályoktól.
Moszkva szerint ugyanakkor az Európai Unió állásfoglalása a brit–orosz viszállyal kapcsolatban befolyásolni fogja Oroszország és az EU viszonyát. Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet szerint „az EU portugál elnökségének a nyilatkozata kellemetlen meglepetés, és óhatatlanul hatással lesz az orosz–EU kapcsolatokra”. A soros elnökség szerdai nyilatkozatában csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nem működik konstruktívan együtt a brit hatóságokkal a volt orosz kém, Alekszandr Litvinyenko meggyilkolásának ügyében indított nyomozásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok