
Fotó: Rompres
2007. július 20., 00:002007. július 20., 00:00
az Egyesült Államok azt szeretné, ha Oroszország ebben az ügyben „teljes együttműködést tanúsítana ... beleértve a (gyanúsított) kiadatását”. Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) hét évvel ezelőtt Londonba dezertált volt alezredesét, aki brit állampolgárságot is kapott, tavaly novemberben ölték meg a brit fővárosban a szervezetébe juttatott polónium 210-es sugárzó izotóppal. Rice a Sky Newsnak Litvinyenko meggyilkolásáról kijelentette: „rettenetes bűncselekmény történt brit földön”, Nagy-Britanniának meg kell találnia, és törvény elé kell idéznie az elkövetőket.
Ez az ügy éppen ezekben a napokban mérgesedik el különösen London és Moszkva között. A brit kormány a héten bejelentette: négy orosz diplomatát kiutasít, válaszul arra, hogy az orosz fél nem teljesítette Nagy-Britanniának a gyilkosság végrehajtásával gyanúsított egykori orosz titkosügynök, Andrej Lugovoj kiadatására vonatkozó kérelmét.
Moszkva az amerikai külügyminiszter csütörtöki nyilatkozatával egy időben jelentette be válaszlépését: négy brit diplomatának kell tíz napon belül távoznia a moszkvai brit nagykövetségről, ezenfelül az orosz fél felfüggeszti a vízumkiadást brit kormányilletékeseknek, és felülvizsgálja a terrorellenes együttműködést is. Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a Moszkva által tett válaszlépések „célzottak, megfontoltak és a minimálisan szükséges jellegűek”. Oroszországnak nem volt más választása, tekintettel arra, hogy London tudatosan választotta a kétoldalú kapcsolatok megrontásának útját. Hozzátette, hogy a Gordon Brown vezette új brit kormány álláspontja sok mindenre alapozódik, de az biztos, hogy nem a józan észre és a britekre jellemző pragmatizmusra. Kaminyin ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy végül felülkerekedik a józan ész, és a kétoldalú kapcsolatok megszabadulnak a mesterséges akadályoktól.
Moszkva szerint ugyanakkor az Európai Unió állásfoglalása a brit–orosz viszállyal kapcsolatban befolyásolni fogja Oroszország és az EU viszonyát. Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet szerint „az EU portugál elnökségének a nyilatkozata kellemetlen meglepetés, és óhatatlanul hatással lesz az orosz–EU kapcsolatokra”. A soros elnökség szerdai nyilatkozatában csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nem működik konstruktívan együtt a brit hatóságokkal a volt orosz kém, Alekszandr Litvinyenko meggyilkolásának ügyében indított nyomozásban.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.