Fotó: Rompres
2007. július 20., 00:002007. július 20., 00:00
az Egyesült Államok azt szeretné, ha Oroszország ebben az ügyben „teljes együttműködést tanúsítana ... beleértve a (gyanúsított) kiadatását”. Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) hét évvel ezelőtt Londonba dezertált volt alezredesét, aki brit állampolgárságot is kapott, tavaly novemberben ölték meg a brit fővárosban a szervezetébe juttatott polónium 210-es sugárzó izotóppal. Rice a Sky Newsnak Litvinyenko meggyilkolásáról kijelentette: „rettenetes bűncselekmény történt brit földön”, Nagy-Britanniának meg kell találnia, és törvény elé kell idéznie az elkövetőket.
Ez az ügy éppen ezekben a napokban mérgesedik el különösen London és Moszkva között. A brit kormány a héten bejelentette: négy orosz diplomatát kiutasít, válaszul arra, hogy az orosz fél nem teljesítette Nagy-Britanniának a gyilkosság végrehajtásával gyanúsított egykori orosz titkosügynök, Andrej Lugovoj kiadatására vonatkozó kérelmét.
Moszkva az amerikai külügyminiszter csütörtöki nyilatkozatával egy időben jelentette be válaszlépését: négy brit diplomatának kell tíz napon belül távoznia a moszkvai brit nagykövetségről, ezenfelül az orosz fél felfüggeszti a vízumkiadást brit kormányilletékeseknek, és felülvizsgálja a terrorellenes együttműködést is. Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a Moszkva által tett válaszlépések „célzottak, megfontoltak és a minimálisan szükséges jellegűek”. Oroszországnak nem volt más választása, tekintettel arra, hogy London tudatosan választotta a kétoldalú kapcsolatok megrontásának útját. Hozzátette, hogy a Gordon Brown vezette új brit kormány álláspontja sok mindenre alapozódik, de az biztos, hogy nem a józan észre és a britekre jellemző pragmatizmusra. Kaminyin ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy végül felülkerekedik a józan ész, és a kétoldalú kapcsolatok megszabadulnak a mesterséges akadályoktól.
Moszkva szerint ugyanakkor az Európai Unió állásfoglalása a brit–orosz viszállyal kapcsolatban befolyásolni fogja Oroszország és az EU viszonyát. Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet szerint „az EU portugál elnökségének a nyilatkozata kellemetlen meglepetés, és óhatatlanul hatással lesz az orosz–EU kapcsolatokra”. A soros elnökség szerdai nyilatkozatában csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nem működik konstruktívan együtt a brit hatóságokkal a volt orosz kém, Alekszandr Litvinyenko meggyilkolásának ügyében indított nyomozásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok