Fotó: GeoEcoMar
Ukrajna beleegyezését adta a medermélység-mérésre a Bisztroje-csatornán és a Duna Chilia-ágának azon szakaszain, amelyekre korábban nem adta meg az engedélyt – közölte kedden Irinel Scrioșteanu, a bukaresti közlekedési minisztérium államtitkára.
2023. március 21., 13:122023. március 21., 13:12
2023. március 21., 15:102023. március 21., 15:10
Mint elmondta, emellett a Bisztroje-csatorna egyes mellékágain is méréseket végezhetnek majd, így összesen mintegy 65 kilométernyi szakaszon kezdődhetnek a mérések. Abban is megállapodtak, hogy a román szakemberek ukrán hajókat használnak majd, mivel egyes szakaszokon ukrán területen zajlik majd a mérés.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben üdvözölte az ukrán döntést, és leszögezte: az elmúlt hetek ellentmondásos történései után itt az ideje, hogy végre kiderüljön az igazság „ebben a kétoldalú problémában”. A szociáldemokrata (PSD) tárcavezető hozzátette, az ukrán javaslat arról szól, hogy ők végzik a méréseket, a román felet pedig egy szakember képviseli majd.
Mint arról beszámoltunk, Kijev az eredetileg tervezett időpont után egy nappal, csütörtökön hagyta jóvá a mérési munkálatokat, de nem a Bukarest által kért teljes szakaszon: a Bisztroje-csatornán egyáltalán nem, és a Chilia-ágnak is csupán egy, a román fél által javasoltnál kisebb szakaszán. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter leszögezte: Bukarest ragaszkodik hozzá, hogy az összes érintett szakaszon elvégezhesse a méréseket.
Mint megírtuk, a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti ukrán nagykövetet, és magyarázatot követelt, miután a kijevi infrastruktúra-fejlesztési miniszter bejelentette: 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méteresre mélyítették a csatornát, amelyen így a tízezer tonnás ukrán kereskedelmi hajók is eljuthatnak a Fekete-tengerre.
Az ukrán fél ugyanakkor a medermélyítésről szóló bejelentés ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy csupán karbantartási munkálatok zajlottak. Bukarest azt kérte az ukrán féltől: hagyja jóvá, hogy román szakértők méréseket végezzenek az ukrán fél munkálatai által érintett szakaszokon.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
Később a háborút állítólag ürügyként használták fel arra, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát, bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amelyet az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Sajátos „kampányeszközzel” vezette fel Donald Trump a republikánusok kudarcával, a képviselőház fölötti irányítás elvesztésével fenyegető keddi félidős kongresszusi választásokat: az Egyesült Államok támadásokat indított az iráni Kesm-sziget ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!