Fotó: GeoEcoMar
Ukrajna beleegyezését adta a medermélység-mérésre a Bisztroje-csatornán és a Duna Chilia-ágának azon szakaszain, amelyekre korábban nem adta meg az engedélyt – közölte kedden Irinel Scrioșteanu, a bukaresti közlekedési minisztérium államtitkára.
2023. március 21., 13:122023. március 21., 13:12
2023. március 21., 15:102023. március 21., 15:10
Mint elmondta, emellett a Bisztroje-csatorna egyes mellékágain is méréseket végezhetnek majd, így összesen mintegy 65 kilométernyi szakaszon kezdődhetnek a mérések. Abban is megállapodtak, hogy a román szakemberek ukrán hajókat használnak majd, mivel egyes szakaszokon ukrán területen zajlik majd a mérés.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben üdvözölte az ukrán döntést, és leszögezte: az elmúlt hetek ellentmondásos történései után itt az ideje, hogy végre kiderüljön az igazság „ebben a kétoldalú problémában”. A szociáldemokrata (PSD) tárcavezető hozzátette, az ukrán javaslat arról szól, hogy ők végzik a méréseket, a román felet pedig egy szakember képviseli majd.
Mint arról beszámoltunk, Kijev az eredetileg tervezett időpont után egy nappal, csütörtökön hagyta jóvá a mérési munkálatokat, de nem a Bukarest által kért teljes szakaszon: a Bisztroje-csatornán egyáltalán nem, és a Chilia-ágnak is csupán egy, a román fél által javasoltnál kisebb szakaszán. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter leszögezte: Bukarest ragaszkodik hozzá, hogy az összes érintett szakaszon elvégezhesse a méréseket.
Mint megírtuk, a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti ukrán nagykövetet, és magyarázatot követelt, miután a kijevi infrastruktúra-fejlesztési miniszter bejelentette: 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méteresre mélyítették a csatornát, amelyen így a tízezer tonnás ukrán kereskedelmi hajók is eljuthatnak a Fekete-tengerre.
Az ukrán fél ugyanakkor a medermélyítésről szóló bejelentés ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy csupán karbantartási munkálatok zajlottak. Bukarest azt kérte az ukrán féltől: hagyja jóvá, hogy román szakértők méréseket végezzenek az ukrán fél munkálatai által érintett szakaszokon.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
Később a háborút állítólag ürügyként használták fel arra, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát, bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!