Megtévesztő kettős identitás Felvidéken: a lakosok 85 százaléka elektronikus formában töltötte ki a népszámlálási kérdőívet

„Utólagosan is félreértésekre, vitákra ad okot a szlovákiai népszámlálási íveken első ízben szereplő második identitás kérdése, 34 ezren ugyanis a második helyen jelölték be a magyar nemzetiséget” – mondta el a Krónikának Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője.

Összesen 456 ezer olyan személyt számoltak össze Szlovákiában, akik első vagy második helyen magyarnak vallották magukat. Ez a szám csak kevéssel marad el a tíz évvel korábban összeszámolt 458 ezer magyartól. „A szakemberek szerint azonban ha magyar identitásról beszélünk, megtévesztő lehet a második nemzetiséget automatikusan hozzáadni az elsődleges identitáshoz. Ugyanakkor a magyar közösség nyilvánvaló érdeke, hogy a jogainak érvényesítése szempontjából minél nagyobb létszámú közösségként tartsák nyilván.

Jelenleg úgy tűnik, de erről még biztosat nem tudhatunk, a nyelvi jogokat az első helyen feltüntetett nemzetiséghez kötik majd”

– tájékoztatta lapunkat az újságíró.

Elektronikus formában

Kolek Zsolt érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a 2021-es szlovákiai népszámlálás első ízben zajlott elektronikus formában. Akik a megadott határidőig nem töltötték ki a digitális íveket, asszisztensek segítségével ezt később még megtehették. A lakosok közel 85 százaléka elektronikusan töltötte ki az ívet. Megfigyelhető volt, hogy a magyarlakta térségekben némileg alacsonyabb volt az érdeklődés az elektronikus forma iránt.

A lebonyolítást beárnyékolta a pandémia, mivel Szlovákiában éppen a cenzus eszmei időpontjában, tavaly februárban volt a legkritikusabb a járványhelyzet. A rovatvezető szerint a folyamat ennek ellenére viszonylag gördülékeny volt.

Kolek Zsolt arról is beszámolt, hogy a népszámlálás előzetes kampányába bekapcsolódtak a felvidéki magyar pártok, civil szervezetek, az írott és az elektronikus sajtó. Az esetleges lakossági panaszokra vonatkozó kérdésünkre a Ma7.sk rovatvezetője elmondta: a statisztikai hivatal a járványhelyzetre hivatkozva menet közben változtatott a népszámlálás második szakaszára vonatkozó szabályokon, a népszámlálási biztosoknak kifejezetten megtiltotta, hogy saját kezdeményezésükre felkeressék a személyeket, akik még addig nem töltötték ki az íveket. Ezt a lépést a felvidéki magyar nyilvánosságban is sokan aggályosnak tartották.

Mérséklődött a fogyatkozás üteme

Van-e arra vonatkozó kimutatás, becslés, hogy a szlovák–magyar vegyes házasságok tagjai milyen nemzetiséget jelöltek be? – kérdeztük Kolek Zsolttól. „Erre vonatkozó becslések szerint kétharmad-egyharmad arányban a vegyes házasságban született gyermekek a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat, hozzájárulva az asszimilációs veszteséghez. Erre utalhat, hogy

Ez a tavalyi népszámláláson is megmutatkozott, hiszen amíg 462 ezren tüntették fel, hogy magyar anyanyelvűek, a magyar nemzetiséghez való tartozást első helyen csak 422 ezren jelölték be. Van viszont 19 ezer olyan személy is, aki nem magyar anyanyelvű, de elsődleges identitásként a magyart tüntette fel” – fogalmazott a felvidéki újságíró.

Összegzésként Kolek Zsolt a lebonyolítás szempontjából sikerről beszélt.

Ha összességében az adatokban mégis pozitívumot keresünk, a magyarság fogyásának üteme ténylegesen mérséklődött, amiben minden bizonnyal nagy szerepe van az előző 12 év anyaországi támogatásának, nemzetpolitikai programjainak is” – mondta a Ma7.sk rovatvezetője.