Szlovákiában lehetőség volt pontosan meghatározott nemzetiséget is megjelölni a cenzuson
Fotó: Pixabay
Becslések szerint kétharmad-egyharmad arányban a vegyes házasságban született gyermekek a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat Szlovákiában – derült ki egyebek mellett a kelet-közép-európai országban tavaly lebonyolított népszámlálás adataiból. Felvidéki újságírót kérdeztünk a cenzus ottani tanulságairól.
2022. február 26., 08:082022. február 26., 08:08
2022. február 26., 09:502022. február 26., 09:50
Szlovákiában eltérő módon történt az összeírás tavaly a Romániában idén rendezendő cenzushoz képest. Ott a „második identitás” kategória nem a regionális vagy egyéb azonosságtudat közül történő esetleges választást jelentette, hanem a kettős hovatartozásra utalt.
„Utólagosan is félreértésekre, vitákra ad okot a szlovákiai népszámlálási íveken első ízben szereplő második identitás kérdése, 34 ezren ugyanis a második helyen jelölték be a magyar nemzetiséget” – mondta el a Krónikának Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője.
Összesen 456 ezer olyan személyt számoltak össze Szlovákiában, akik első vagy második helyen magyarnak vallották magukat. Ez a szám csak kevéssel marad el a tíz évvel korábban összeszámolt 458 ezer magyartól. „A szakemberek szerint azonban ha magyar identitásról beszélünk, megtévesztő lehet a második nemzetiséget automatikusan hozzáadni az elsődleges identitáshoz. Ugyanakkor a magyar közösség nyilvánvaló érdeke, hogy a jogainak érvényesítése szempontjából minél nagyobb létszámú közösségként tartsák nyilván.
Jelenleg úgy tűnik, de erről még biztosat nem tudhatunk, a nyelvi jogokat az első helyen feltüntetett nemzetiséghez kötik majd”
– tájékoztatta lapunkat az újságíró.
Kolek Zsolt érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a 2021-es szlovákiai népszámlálás első ízben zajlott elektronikus formában. Akik a megadott határidőig nem töltötték ki a digitális íveket, asszisztensek segítségével ezt később még megtehették. A lakosok közel 85 százaléka elektronikusan töltötte ki az ívet. Megfigyelhető volt, hogy a magyarlakta térségekben némileg alacsonyabb volt az érdeklődés az elektronikus forma iránt.
A lebonyolítást beárnyékolta a pandémia, mivel Szlovákiában éppen a cenzus eszmei időpontjában, tavaly februárban volt a legkritikusabb a járványhelyzet. A rovatvezető szerint a folyamat ennek ellenére viszonylag gördülékeny volt.
Kolek Zsolt arról is beszámolt, hogy a népszámlálás előzetes kampányába bekapcsolódtak a felvidéki magyar pártok, civil szervezetek, az írott és az elektronikus sajtó. Az esetleges lakossági panaszokra vonatkozó kérdésünkre a Ma7.sk rovatvezetője elmondta: a statisztikai hivatal a járványhelyzetre hivatkozva menet közben változtatott a népszámlálás második szakaszára vonatkozó szabályokon, a népszámlálási biztosoknak kifejezetten megtiltotta, hogy saját kezdeményezésükre felkeressék a személyeket, akik még addig nem töltötték ki az íveket. Ezt a lépést a felvidéki magyar nyilvánosságban is sokan aggályosnak tartották.
Van-e arra vonatkozó kimutatás, becslés, hogy a szlovák–magyar vegyes házasságok tagjai milyen nemzetiséget jelöltek be? – kérdeztük Kolek Zsolttól. „Erre vonatkozó becslések szerint kétharmad-egyharmad arányban a vegyes házasságban született gyermekek a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat, hozzájárulva az asszimilációs veszteséghez. Erre utalhat, hogy
Ez a tavalyi népszámláláson is megmutatkozott, hiszen amíg 462 ezren tüntették fel, hogy magyar anyanyelvűek, a magyar nemzetiséghez való tartozást első helyen csak 422 ezren jelölték be. Van viszont 19 ezer olyan személy is, aki nem magyar anyanyelvű, de elsődleges identitásként a magyart tüntette fel” – fogalmazott a felvidéki újságíró.
Összegzésként Kolek Zsolt a lebonyolítás szempontjából sikerről beszélt.
Ha összességében az adatokban mégis pozitívumot keresünk, a magyarság fogyásának üteme ténylegesen mérséklődött, amiben minden bizonnyal nagy szerepe van az előző 12 év anyaországi támogatásának, nemzetpolitikai programjainak is” – mondta a Ma7.sk rovatvezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás