
Szlovákiában lehetőség volt pontosan meghatározott nemzetiséget is megjelölni a cenzuson
Fotó: Pixabay
Becslések szerint kétharmad-egyharmad arányban a vegyes házasságban született gyermekek a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat Szlovákiában – derült ki egyebek mellett a kelet-közép-európai országban tavaly lebonyolított népszámlálás adataiból. Felvidéki újságírót kérdeztünk a cenzus ottani tanulságairól.
2022. február 26., 08:082022. február 26., 08:08
2022. február 26., 09:502022. február 26., 09:50
Szlovákiában eltérő módon történt az összeírás tavaly a Romániában idén rendezendő cenzushoz képest. Ott a „második identitás” kategória nem a regionális vagy egyéb azonosságtudat közül történő esetleges választást jelentette, hanem a kettős hovatartozásra utalt.
„Utólagosan is félreértésekre, vitákra ad okot a szlovákiai népszámlálási íveken első ízben szereplő második identitás kérdése, 34 ezren ugyanis a második helyen jelölték be a magyar nemzetiséget” – mondta el a Krónikának Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője.
Összesen 456 ezer olyan személyt számoltak össze Szlovákiában, akik első vagy második helyen magyarnak vallották magukat. Ez a szám csak kevéssel marad el a tíz évvel korábban összeszámolt 458 ezer magyartól. „A szakemberek szerint azonban ha magyar identitásról beszélünk, megtévesztő lehet a második nemzetiséget automatikusan hozzáadni az elsődleges identitáshoz. Ugyanakkor a magyar közösség nyilvánvaló érdeke, hogy a jogainak érvényesítése szempontjából minél nagyobb létszámú közösségként tartsák nyilván.
Jelenleg úgy tűnik, de erről még biztosat nem tudhatunk, a nyelvi jogokat az első helyen feltüntetett nemzetiséghez kötik majd”
– tájékoztatta lapunkat az újságíró.
Kolek Zsolt érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a 2021-es szlovákiai népszámlálás első ízben zajlott elektronikus formában. Akik a megadott határidőig nem töltötték ki a digitális íveket, asszisztensek segítségével ezt később még megtehették. A lakosok közel 85 százaléka elektronikusan töltötte ki az ívet. Megfigyelhető volt, hogy a magyarlakta térségekben némileg alacsonyabb volt az érdeklődés az elektronikus forma iránt.
A lebonyolítást beárnyékolta a pandémia, mivel Szlovákiában éppen a cenzus eszmei időpontjában, tavaly februárban volt a legkritikusabb a járványhelyzet. A rovatvezető szerint a folyamat ennek ellenére viszonylag gördülékeny volt.
Kolek Zsolt arról is beszámolt, hogy a népszámlálás előzetes kampányába bekapcsolódtak a felvidéki magyar pártok, civil szervezetek, az írott és az elektronikus sajtó. Az esetleges lakossági panaszokra vonatkozó kérdésünkre a Ma7.sk rovatvezetője elmondta: a statisztikai hivatal a járványhelyzetre hivatkozva menet közben változtatott a népszámlálás második szakaszára vonatkozó szabályokon, a népszámlálási biztosoknak kifejezetten megtiltotta, hogy saját kezdeményezésükre felkeressék a személyeket, akik még addig nem töltötték ki az íveket. Ezt a lépést a felvidéki magyar nyilvánosságban is sokan aggályosnak tartották.
Van-e arra vonatkozó kimutatás, becslés, hogy a szlovák–magyar vegyes házasságok tagjai milyen nemzetiséget jelöltek be? – kérdeztük Kolek Zsolttól. „Erre vonatkozó becslések szerint kétharmad-egyharmad arányban a vegyes házasságban született gyermekek a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat, hozzájárulva az asszimilációs veszteséghez. Erre utalhat, hogy
Ez a tavalyi népszámláláson is megmutatkozott, hiszen amíg 462 ezren tüntették fel, hogy magyar anyanyelvűek, a magyar nemzetiséghez való tartozást első helyen csak 422 ezren jelölték be. Van viszont 19 ezer olyan személy is, aki nem magyar anyanyelvű, de elsődleges identitásként a magyart tüntette fel” – fogalmazott a felvidéki újságíró.
Összegzésként Kolek Zsolt a lebonyolítás szempontjából sikerről beszélt.
Ha összességében az adatokban mégis pozitívumot keresünk, a magyarság fogyásának üteme ténylegesen mérséklődött, amiben minden bizonnyal nagy szerepe van az előző 12 év anyaországi támogatásának, nemzetpolitikai programjainak is” – mondta a Ma7.sk rovatvezetője.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
1 hozzászólás