
Fotó: MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat
A választók 65,16 százaléka szavazott a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosítására – jelentette be vasárnap este Ihor Karpenko, a központi választási bizottság elnöke.
2022. február 28., 08:342022. február 28., 08:34
Elmondása szerint a szavazók 10,07 százaléka az alkotmánymódosítás ellen szavazott. A részvételi arány 78,63 százalék volt. A módosítások elfogadásához a szavazatok több mint 50 százalékára lett volna szükség.
Míg az alkotmány korábban nem irányzott elő korlátozást, ez az új korlát az új elnök hivatalba lépésétől kezdve lenne érvényes, ami lehetővé tenné Lukasenka számára, hogy 2025-ben történő újraválasztása esetén 2035-ig hatalmon maradjon.
Január végén az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a reform lehetővé tenné az orosz nukleáris fegyverek telepítését az Ukrajnával és Lengyelországgal határos Fehéroroszországban.
A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és hatáskörébe tartozna a politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a központi választási bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.
és az elnök felmentését abban az esetben, ha megsérti az alkotmányt, valamint ha hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.

Hogyan tovább, Fehéroroszország? Keményebb diktatúra jön, avagy egyet hátralép a belarusz elnök? Mit lép Moszkva? A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az Európai Unió lehetőségei korlátozottak, hiszen úgy kellene büntetni Lukasenkát, hogy közben ne lökjék teljesen Putyin karjaiba.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
szóljon hozzá!