Fotó: MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat
A választók 65,16 százaléka szavazott a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosítására – jelentette be vasárnap este Ihor Karpenko, a központi választási bizottság elnöke.
2022. február 28., 08:342022. február 28., 08:34
Elmondása szerint a szavazók 10,07 százaléka az alkotmánymódosítás ellen szavazott. A részvételi arány 78,63 százalék volt. A módosítások elfogadásához a szavazatok több mint 50 százalékára lett volna szükség.
Míg az alkotmány korábban nem irányzott elő korlátozást, ez az új korlát az új elnök hivatalba lépésétől kezdve lenne érvényes, ami lehetővé tenné Lukasenka számára, hogy 2025-ben történő újraválasztása esetén 2035-ig hatalmon maradjon.
Január végén az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a reform lehetővé tenné az orosz nukleáris fegyverek telepítését az Ukrajnával és Lengyelországgal határos Fehéroroszországban.
A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és hatáskörébe tartozna a politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a központi választási bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.
és az elnök felmentését abban az esetben, ha megsérti az alkotmányt, valamint ha hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.
Hogyan tovább, Fehéroroszország? Keményebb diktatúra jön, avagy egyet hátralép a belarusz elnök? Mit lép Moszkva? A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az Európai Unió lehetőségei korlátozottak, hiszen úgy kellene büntetni Lukasenkát, hogy közben ne lökjék teljesen Putyin karjaiba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!