Fotó: MTI
A magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította a budapesti Országgyűlés október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját. Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot 139 igen szavazattal fogadták el a képviselők.
2018. december 12., 14:422018. december 12., 14:42
2018. december 12., 16:412018. december 12., 16:41
A korábbi jobbikos képviselő, Szávay István által benyújtott határozati javaslathoz a Demokratikus Koalíció (DK) kivételével valamennyi parlamenti frakció csatlakozott.
Az elfogadott határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, amelyek a magyarság és a székelység évszázados összetartozását hangsúlyozzák, támogatja olyan programok, hazai és nemzetközi konferenciák szervezését, illetve oktatási anyagok és audiovizuális termékek készítését, amelyek az események és következményeik hiteles bemutatásával kapcsolatosak.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere közleményben üdvözölte, hogy a magyar Országgyűlés a magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította október 16-át. A háromszéki elöljárók szerint az agyagfalvi nemzetgyűlés kezdetének dátuma egy olyan emlékezetes történelmi pillanat, amely a magyar nemzet egységét, a megkérdőjelezhetetlen nemzeti összetartozást igazolja.
„Az 1848. október 16-18-án Agyagfalván megtartott székely nagygyűlésen mondta ki a mintegy 60 000 egybegyűlt, hogy kiállnak a magyar kormány mellett. Az agyagfalvi gyűlés jelentette tehát a székely népfelkelés kezdetét, a székelység csatlakozását az 1848-49-es szabadságharchoz” – idézték fel. Értelmezésük szerint az Országgyűlés tagjai azt mondták ki, hogy az országhatárok ugyan elválasztanak, de a székelyek és magyarok nemzeti ügyei közösek. „Mindannyian ugyanazt akarjuk: jobban élni szülőföldünkön. Nekünk a szülőföld Székelyföld, itt vagyunk otthon, és itt építünk jövőt. Elégtétellel tölt el, hogy ez irányú törekvéseinket egy erős magyar állam támogatja, szóval és cselekedettel is mellettünk áll, megerősítve bennünket mindennapi küzdelmeinkben” – fogalmazott Tamás Sándor és Antal Árpád a közös közleményben.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!