Veszély. A csernobili atomerőmű védőpajzsa év elején sérült meg egy támadásban
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
2025. december 07., 14:012025. december 07., 14:01
A csernobili új biztonsági burkolat (NSC), amelyet a februári dróncsapás „súlyosan megrongált”, „elvesztette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve a visszatartó képességét is” – közölte az IAEA pénteki nyilatkozatában, a melyet a CNN idézett.
Ukrajna Oroszországot vádolta a február 14-i csernobili támadással, amit a Kreml tagadott.
A támadás az NSC-t érte, tüzet okozva és megrongálva a körülötte lévő védőburkolatot – közölte az IAEA.
A védőpajzsot amelyet több évvel ezelőtt helyeztek el, hogy lehetővé tegyék a tisztítási műveleteket és biztosítsák a helyszín biztonságát közel négy évtizeddel a történelem legsúlyosabb atomerőmű-balesete után.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM).
„Korlátozott ideiglenes javításokat végeztek a tetőn, de a további romlás megakadályozása és a hosszú távú nukleáris biztonság biztosítása érdekében továbbra is elengedhetetlen a megfelelő időben végzett átfogó helyreállítás” – mondta Rafael Mariano Grossi, az IAEA főigazgatója.
Grossi hozzátette, hogy
Az IAEA, amely állandó jelenléttel rendelkezik a helyszínen, „továbbra is mindent meg fog tenni a nukleáris biztonság és védelem teljes helyreállítását célzó erőfeszítések támogatására” – mondta Grossi.
Nem ez az első alkalom, hogy Csernobil a figyelem középpontjába kerül Oroszország közel négy éve tartó ukrajnai háborúja során.
Az orosz erők Moszkva teljes körű inváziójának első napjaiban elfoglalták az atomerőművet és környékét, 2022 februárjában lerohanták az erőművet és túszul ejtették a személyzetet.
Robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken, a háttérsugárzás szintje nem nőtt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalain.
Alig több mint egy hónap múlva elhagyták az erőművet, és visszaadták az irányítást az ukrán személyzetnek.
A világ legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezeteként ez a kolosszális hangár a mérnöki munka monumentális teljesítménye. 2010-ben építették, 2019-ben fejezték be, 100 évre tervezték, és döntő szerepet játszott a telephely biztonságának biztosításában.
A projekt költsége 2,1 milliárd euró volt, amelyet több mint 45 donorország és szervezet finanszírozott a Csernobili Menedékalap révén, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint, amely 2019-ben
1986. április 26-án robbanás rázta meg a csernobili 4-es reaktort az akkori Szovjetunióban, és radioaktív sugárzás terjedt el Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország és más országok nagy részén.
Az IAEA és a Világ Egészségügyi Szervezet szerint több mint 30 ember halt meg a közeli ukrajnai Pripjaty városában, és sokan szenvednek a sugárterhelés okozta tünetektől.
A sugárterhelésnek kitett terület lakói körében a születési rendellenességek és a rákos megbetegedések aránya továbbra is magas.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!