Fotó: Európai Tanács
Charles Michel, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke pénteken bejelentette, hogy korábbi döntésével ellentétben mégsem indul a júniusi európai parlamenti választásokon.
2024. január 26., 22:462024. január 26., 22:46
Charles Michel, a közösségi oldalán közzétett üzenetében jelentette be, hogy úgy döntött, visszavonja európai parlamenti (EP) képviselői jelöltségét, és kitölti mandátumát az Európai Tanács élén.
Mint kiemelte, nem az Európai Tanácson belül, hanem azon kívül, ugyanis a választásokon való indulásának lehetősége, lerövidítve tanácsi elnöki mandátumát, néhány hónappal előre hozta volna utódja kinevezését. A személyét ért támadások arra késztették, hogy elgondolkodjon választási elkötelezettsége értelmén és hatásán – emelte ki.
„Nem leszek jelölt a júniusi európai választásokon” – fogalmazott Michel, majd megerősítette:
Charles Michel január 7-én jelentette be, hogy a Reformer Mozgalom (MR) vallon párt listájának élén indul a júniusi európai parlamenti választásokon.
Mint ismeretes, Michel azon bejelentése nyomán, hogy elindul az EP-választáson, szinte hisztérikus reakciók születtek, mivel a szokásjog szerint ha az ET elnöke nem tölti ki a mandátumát, hatásköreit ideiglenesen az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő ország vezetője látja el.
Mivel pedig júliustól Magyarország az EU soros elnöke, a tisztség Orbán Viktor magyar kormányfőt illetné.
Egyelőre „tapogatózás” zajlik annak ügyében, hogy idén júliustól Klaus Iohannis jelenlegi román államfőt válasszák meg az EU Tanácsának elnöki tisztségébe a távozó Charles Michel helyére. Marcel Ciolacu kormányfő szerint Iohannisnak jó esélyei vannak.
Saját „nagyágyúját”, Klaus Iohannis államfőt dobná be a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) az Európai Unió Tanácsának leköszönni szándékozó elnöke, Charles Michel helyett, hogy ezzel kiüsse Orbán Viktort a nyeregből.
Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!