Megkezdődtek Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai

A hivatalosan kormányközi konferencia keretében rendezett nyitó ülésre Szerbia Ivica Dacsics miniszterelnök által vezetett delegációval érkezett, és mind a 28 tagállam képviseltette magát.

A továbbiakban az érdemi munka zömmel szakértői szinten folyik majd, és az unió részéről a mindenkori soros elnökség kormányzata hangolja össze az egyeztetéseket, amelyek során 35 témafejezetre bontva kell megállapodásra jutni a tagjelölt országgal az uniós normák átvételéről és érvényesítéséről.

E fejezetek közül kiemelt súlyú a 23. és a 24. fejezet, amely a jogállamisági kritériumokkal, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozik. A felek úgy döntöttek, hogy Szerbia esetében előreveszik ezeket a nehéz témákat, és mielőbbi eredményekre törekednek ezekben a kérdésekben. Ez az unió részéről tárgyalási stratégiaváltást jelent: korábban zömmel úgy időzítették az egyes fejezetek áttekintését, hogy előbb a könnyebb témákban tudjanak eredményeket felmutatni és „sikerélményt szerezni” – most viszont „mielőbb túl akarnak esni a nehezén\".

A tárgyaláskezdés után tartott sajtótájékoztatón Stefan Füle, a bővítési kérdések ügyében illetékes EU-biztos történelminek nevezte a napot, Ivica Dacsics pedig úgy vélekedett, hogy , hiszen az ország – amely egykor „nyugatibbnak\" számított a többi kommunista országnál, azután azonban rengeteg időt vesztett és lemaradásba került – most végre elindult az úton az európai nemzetek közössége felé.

A szerb kormányfő kitért arra, hogy e hivatali minőségében több tucat alkalommal járt már Brüsszelben, ahol az unió közvetítésével megbeszéléseket folytatott Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel a Belgrád–Pristina-viszony normalizálásáról, amit az unió a szerb csatlakozási tárgyaláskezdés előfeltételévé tett.

Az, hogy a koszovói állami függetlenséget el nem ismerő Szerbia miként alakítja viszonyát egykori tartományával, nem csupán a tárgyaláskezdéshez volt előfeltétel, hanem a tárgyalási folyamat során is szempont. Mint Győri Enikő, a magyar külügyminisztérium EU-ügyekkel foglalkozó államtitkára fogalmazott, a Pristina–Belgrád-párbeszéd ügye „ott lebeg a teljes csatlakozási folyamat fölött\".

Azt azonban a tárgyalási felhatalmazás tavaly decemberi kidolgozása során sikerült elhárítani, hogy „bármelyik pillanatban minden megállítható legyen\" a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokon a szerb-koszovói viszony alakulása miatt.

Ezzel arra utalt, hogy voltak olyan EU-tagállamok – az egyeztetéseket ismerő elemzők szerint főként Németország és Nagy-Britannia –, amelyek azt szerették volna, ha minden egyes tárgyalási fejezeten belül helyet kapnak koszovói vonatkozású kritériumok. A másik végletes álláspont az volt, hogy a Koszovóval való szerb viszony normalizálásának kritériuma csupán az „egyebek\" jelzésű 35. fejezetben fogalmazódjon meg.

Ehhez képest olyan kompromisszum született, amely az átfogó értékelés szintjén a 35. fejezetben helyezi el a szerb–koszovói viszony rendezésének követelményét, ugyanakkor viszont az egyes fejezetekben is az adott témának megfelelő súllyal kezeli a „koszovói aspektust\". Ahhoz, hogy elmarasztalják Szerbiát a Koszovóval való viszonyának normalizálása ellen ható valamilyen esetleges lépése miatt, és ezért leállítsák az EU-csatlakozási tárgyalásokat, a 28 tagországot tömörítő EU-ban minősített többségre kell szert tennie az erre irányuló javaslatnak.

Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse Szerbia EU-csatlakozási folyamatát – hangsúlyozta Győri Enikő. Értékelése szerint a szerb EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mérföldkőnek számít a Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolatában.
Az államtitkár kiemelte azt is, hogy Magyarország elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok megfelelő kezelését, és hogy az „nem kétoldalú, hanem európai ügy”.