
Fotó: Agerpres
2009. január 04., 18:132009. január 04., 18:13
„A szárazföldi hadművelet megkezdődött. A bevonuló alakulatok megszállnak néhány olyan körzetet, ahonnan palesztin fegyveresek rakétákat lőnek ki izraeli területre – mondta Avi Benajahu, az izraeli hadsereg szóvivője. A szárazföldi offenzíva a Gázai övezet elleni hadművelet második szakasza. E szakasz célja szétrombolni a Hamász „terrorista infrastruktúráját” a hadműveleti övezetben – tette hozzá. Nagyszámú katona vesz részt a hadműveletnek ebben a szakaszában, köztük gyalogosok, harckocsizók, műszaki alakulatok, tüzérek és felderítők – folytatta, hozzátéve, hogy a légierő és a haditengerészet folyamatos támogatást nyújt a szárazföldi erőknek a Hamász által uralt területen végrehajtott műveleteikhez. Szavai szerint „sok napig fog tartani” a szárazföldi offenzíva.
Egy izraeli tévéadó heves harcokról számolt be a gázai övezeti behatolásról közölt tudósításában. A Tízes Csatorna jelentése szerint három irányban nyomulnak előre az izraeli alakulatok, északi, középső és déli szárnyra tagolódva.
A begördülő tankok azonnal tüzet nyitottak a Hamász tüzérségének állásaira, a Hamász-erők aknavetők tüzével feleltek – mondták el szemtanúk nyugati tudósítóknak. A szárazföldi katonai művelet első áldozataként meghalt egy palesztin gyerek, tizenegy további személy megsérült egy izraeli harckocsiból leadott lövés következtében Gáza városában – közölték helyi orvosi források.
Az izraeli szárazföldi csapatok három részre osztották a Gázai övezetet – jelentette vasárnap az izraeli média. Az izraeli erők többek között az egykori zsidó település, Necarim körzetében tartózkodnak, körülbelül három kilométerre Gázavárostól. A körzetben húzódik a Gázai övezet fő észak-déli közlekedési útvonala, és a hadsereg így akarja korlátozni azoknak a palesztin fegyvereseknek a szabad mozgását, akik rakétákat lőnek ki Izraelre. Az izraeli hadsereg egyik szóvivője elmondta: a szárazföldi alakulatokat elsősorban a Gázai övezet északi részén vetik be, hogy lerombolják a rakéta-kilövőállásokat. Az offenzíva célja, hogy a minimálisra csökkentsék az Izrael elleni rakétatámadásokat, teljes leállításukat azonban „irreálisnak” nevezte.
A szárazföldi csapatok – a tüzérség, a légierő és a haditengerészet támogatásával – a palesztin terület több szektorában is mélyen előrenyomultak. Az izraeli harckocsik közeledtére Necarim körzetéből családok tucatjai menekültek személy- és teherautókon dél felé – közölték szemtanúk. Harckocsik vágtak ketté egy fontos közlekedési útvonalat Dzsabalíja és Beit Lahíja közelében is, a Gázai övezet északi részén. A két település körzetében voltak a leghevesebb összecsapások az izraeli katonák és a palesztin fegyveresek között, akiknek többsége Hamász-harcos.
„A hadművelet gyorsabban halad, mint gondoltuk” – közölte Avi Benjahu tábornok, a hadsereg szóvivője. Nevük elhallgatását kérő izraeli katonai források szerint az izraeli erők jelenleg a vártnál gyengébb ellenállásba ütköznek. „Nincs közelharc, az ellenállás fő formáját az akna- és tüzérségi lövedékek jelentik” – mondta egy magas rangú izraeli katonai illetékes újságíróknak. „Lehetséges, hogy egy bizonyos ideig ellenőrzésünk alatt kell tartani egyes szektorokat, ahonnan rakétákat lőttek ki, de nem célunk a Gázai övezet visszafoglalása” – tette hozzá. Az egyik Hamász-vezető, Musir al-Maszri viszont úgy nyilatkozott, hogy az „ellenségnek nem sikerült elérni céljait, és az ellenállás, a rendelkezésre álló kevés eszközzel, meglepetést okozott neki”.
z izraeliek három – dandár-nagyságú – alakulattal, összesen több ezer katonával nyomultak be a Gázai övezetbe. Az izraeli hadművelet az övezet északi részére összpontosul, mert a legtöbb rakétát onnan lőtték ki Izrael területére, de délen is legalább egy benyomulás történt – a Hamász ugyanis titkos alakulatokon próbál fegyvereket becsempészni Egyiptomból. Az izraeli csapatok egyelőre nem hatoltak be a nagyobb gázai városokba. A Jediót Ahronót izraeli napilap szerint a hadművelet alapelve az, hogy hatalmas túlerőt kell alkalmazni, s mindent megtenni a saját katonák védelmére – még akkor is, ha ez polgári személyek életébe kerül. Palesztin orvosi források szerint 23 palesztin vesztette életét éjfél óta az izraeli szárazföldi hadműveletben. Gázavárosban legalább öt polgári személy meghalt és további 40 megsebesült a belvárosi üzletnegyedet ért vasárnapi tüzérségi támadásban.
Az Izrael elleni palesztin rakétatámadások vasárnap is folytatódtak: 25 rakéta csapódott be a zsidó állam területén – közölte a hadsereg. Az egyik lövedék Szderótban eltalált egy házat, egy nő könnyebben megsérült. Netivot városból is jelentettek rakétabecsapódásokat. Az izraeli offenzívában csaknem 500 palesztin halt meg, a palesztin rakétatámadások négy izraeli életét oltották ki. Izraeli illetékesek szerint az offenzíva még napokig eltarthat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szombaton Líbia kezdeményezésére rendkívüli ülésen foglalkozott a gázai helyzettel, de az Egyesült Államok ellenállása miatt nem sikerült megállapodásra jutnia az ellenségeskedések leállítására felszólító dokumentum szövegéről. Az Európai Unió bizottsága felszólította Izraelt, hogy biztosítsák egy „humanitárius folyosón” keresztül a segélyek bejutását az övezetbe.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.