
Fotó: Kínai külügyminisztérium
A Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése megszavazta pénteken, hogy harmadszorra is Hszi Csin-ping legyen Kína elnöke.
2023. március 10., 11:462023. március 10., 11:46
A kínai parlament 2952 tagja egyhangúlag szavazott bizalmat a 69 éves Hszinek. Más jelölt nem volt.
A szavazás után Hszi Csin-ping letette a hivatali esküt, így egyúttal ő maradt a Kínai Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának elnöke, ezáltal továbbra is ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament ezek után megválasztotta Han Csenget Kína új alelnökévé.
A kínai Országos Népi Gyűlés éves ülésén Hszi a hét elején arról beszélt, hogy Kína szemszögéből nézve az Egyesült Államok és a Nyugat arra törekszik, hogy akadályozza a világ második legnagyobb gazdasági hatalmának felemelkedését.
Hszi a kormányzati struktúra mélyreható átszervezését is megkezdi, melynek keretében a kormányzati munkahelyek öt százalékát szüntetik meg. Ez a legnagyobb reform az 1998-as átalakítás óta. Az elnök a héten a hadsereg és a katonai rendészet képviselői előtt arról beszélt, hogy
Ezután bejelentették, hogy a világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait.
Kína a gazdasági reformok keretében létrehoz egy pénzügyi csúcsszervet is, amely átveszi a központi bank felügyeleti feladatait, ezáltal összeolvasztják a bankok és a biztosítók tevékenységének szabályozását és felügyeletét ellátó két szervezetet. Az új szervezet közvetlenül a kormány irányítása alá kerül. Átszervezik a tudományos és technológiai minisztériumot is, és létrehoznak egy külön szervezetet, amely a kormányzat rendelkezésére álló, folyamatosan növekvő adatmennyiséget fogja kezelni.
Putyin máris gratulált „kedves barátjának”
Vlagyimir Putyin orosz államfő máris gratulált Hszi újraválasztásához, táviratában úgy fogalmazott: Oroszország nagyra értékeli Hszi Csin-ping személyes hozzájárulását a Moszkva és Peking közötti átfogó partnerségi kapcsolatok és stratégiai együttműködés megerősítéséhez.
A Kreml honlapján közölt dokumentumban Putyin, aki kedves barátjának nevezte Hszit, kifejezte meggyőződését, hogy a kínai hivatali partnerével közös fellépése gyümölcsöző kétoldalú együttműködést fog kialakítani a legkülönbözőbb területeken.
„Továbbra is összehangoljuk közös munkánkat a regionális és nemzetközi napirend legfontosabb kérdéseiben” – olvasható az üzenetben.
Az orosz elnök azt is megjegyezte, hogy az Országos Népi Gyűlés döntése Hszi vezető érdemei elismerésének jele, valamint a nagyfokú támogatás kifejezése az általa választott társadalmi és gazdasági fejlődési iránynak és a nemzeti érdekek védelmének. Putyin újabb sikereket, jó egészséget és jólétet kívánt a kínai vezetőnek a népe javát szolgáló szakmai tevékenységében.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!