2008. január 11., 00:002008. január 11., 00:00
Dieter Boden német diplomata a Frankfurter Rundschau címû napilapnak adott nyilatkozatában egyebek között kijelentette: „Az elõrehozott választásokon a szavazatok összeszámlálása során durva, szándékos, továbbá gondatlanságból elkövetett csalások történtek, s ezekrõl az EBESZ megfigyelõi is jelentést tettek.\" A grúz ellenzék már korábban durva csalásokról számolt be, s azzal fenyegetõzött, hogy az utcára viszi egész Grúziát, ha a hét végéig nem írják ki az elõrehozott elnökválasztás második fordulóját. Az ellenzék állítását a leghatározottabban alátámasztotta az EBESZ képviselõje is, hangoztatva egyebek között, hogy a grúziai központi választási bizottságban „kaotikus viszonyok\" uralkodtak. Dieter Boden mostani nyilatkozata azt követõen hangzott el, hogy napokkal ezelõtt a január 5-én tartott, s Mihail Szaakasvili hivatalban lévõ államfõ szoros gyõzelmével végzõdött választást az EBESZ általánosságban pozitívan értékelte, s maga a német diplomata is elismerõen szólt annak lebonyolításáról. A NATO ugyancsak üdvözölte a választást, ugyanakkor sürgette a „megállapított szabálytalanságok\" tisztázását. A liberális napilapnak nyilatkozva ezúttal már Boden is kijelentette: „Saját megfigyelõinktõl is egyre több értesülés érkezik a szavazatok összeszámlálása során történt széles körû és súlyos szabálytalanságokról. Mindez durva, szándékos és gondatlanságból elkövetett csalásokra utal\". A német diplomata példaként Batumi városát említette. A Frankfurter Rundschau idézte az ellenzék egyes vezetõit, köztük Levan Gacsecsiladze elnökjelöltet, aki szerint számos helyi választási bizottságban a hivatalos hatóságok szavazatok tízezreit hamisították meg. Csütörtöki interjújában az EBESZ vezetõ képviselõje ugyanakkor egyértelmûen eloszlatta azokat a reményeket, hogy a szervezet teljes mértékben felülvizsgálhatná a választás eredményét. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok