
2011. november 29., 12:232011. november 29., 12:23
Szvetlana Allilujeva, aki az 1970-ben kötött, negyedik házassága óta a Lana Peters nevet viselte, november 22-én hunyt el a Wisconsin állambeli Richland Centerben. 85 éves volt, halálát vastagbélrák okozta.
Szvetlana Allilujeva életútja, amelyet tragédiák, csalódások és konfliktusok szegélyeztek, valósággal olyan volt mint egy orosz regény. A milliók haláláért felelős zsarnok lánya 1967-ben „disszidált”, amikor harmadik férje, Bradzsesa Szingh kommunista újságíró hamvait Indiába vitte. Bement az amerikai nagykövetségre és menedékjogot kért. Két, előző házasságából született, s már felcseperedett gyermekét a Szovjetunióban hagyta.
Allilujeva gyűlölte apját, és ezért Sztálin halála után a rejtélyes körülmények között elhunyt anyja családi nevét vette fel. Indiából egy rövid svájci kitérő után New Yorkba érkezett, ahol a Húsz levél egy baráthoz című, bestsellerré vált önéletrajzi kötetével szerzett magának írói hírnevet és a megélhetéshez szükséges egzisztenciát.
„Azért jöttem ide, hogy megtaláljam az önkifejezés lehetőségét, amelyet Oroszországban oly sokáig megtagadtak tőlem” – nyilatkozta az akkor 41 éves asszony. Mint mondta, szerinte nincsenek kommunisták és kapitalisták, csak jó és rossz emberek, és a vallásban is megnyugvást talált. 2007-ben a róla készült, Svetlana About Svetlana (Szvetlana Szvetlanáról) című portréfilmben úgy nyilatkozott, hogy noha átállt az egyik oldalról a másikra, a személyisége bonyolultabb ennél, és ezért sohasem fogják teljesen megérteni.
Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök a szökése után „betegnek” és „erkölcsi szempontból ingatag személynek” bélyegezte őt, akinek célja nem más, mint a rendszer és az ország lejáratása. A The Washington Times egy 1992-ben megjelent írása szerint a szovjet titkosszolgálat, a KGB merényletet tervezett Szvetlana ellene, de aztán letett erről, mert a nyomok túlságosan is egyértelműen Moszkvába vezettek volna.
Szvetlana 1926 február 28-án született, Sztálin egyetlen lányaként. Az egyik bátyja, Jakov 1941-ben hadifogságba esett és egy náci koncentrációs táborban halt meg, a másikat, Vaszilijt az alkohol vitte el 1940-ben.
1949-ben szerzett diplomát a Moszkvai Állami Egyetemen, majd tanárnőként és fordítóként dolgozott, és bejáratos volt az irodalmi körökbe. Népszerű volt, az apja országlása idején lányok tömegei kapták az ő keresztnevét, sőt, egy kölnit is elneveztek róla. Az első szerelmét, egy zsidó filmest, Sztálin 10 évre száműzte Szibériába. Mindkét ezután kötött házasságából született egy-egy gyermeke, és mindkettő válással végződött. Utoljára William Wesley Peters építészhez ment hozzá, akitől szintén született egy lánya, s akivel szintén felbontotta frigyét.
„Apám árnyéka mindig itt lebeg felettem, bármit is tegyek” – jelentette ki 1983-ban a The Chicago Tribune-nak nyilatkozva.
1984-ben, 58 évesen visszatért a Szovjetunióba, hogy együtt élhessen a gyermekeivel. Moszkvában, majd Grúziában élt, visszakapta a szovjet állampolgárságát, és elítélően nyilatkozott az Egyesült Államokban és a Nagy-Britanniában eltöltött éveiről. Alig egy évvel később, a rokonaival való viszonyának megromlására hivatkozva, kérelmezte, hogy ismét távozhasson, majd Amerikába utazott és soha többé nem tért vissza Oroszországba.
Az asszony sehol sem érezte jól magát, a tengerentúlról Angliába, majd Franciaországba, aztán ismét Amerikába és Angliába költözött. Élt áram nélküli kunyhóban Wisconsinban, egy apácazárdában Svájcban és egy öregek otthonában Nyugat-Londonban. Életének utolsó szakaszáról meglehetősen hézagosak az információk.
Lana Peters halálát ugyanoly titokzatosság övezte, mint az életét. Az otthonául szolgáló település temetkezési vállalata nem volt hajlandó megerősíteni a távozásáról szóló első, az interneten megjelent híreket, mint ahogy az Oregon állambeli Portlandben élő lánya sem, aki Olga Petersként látta meg a napvilágot, de most a Chrese Evans nevet használja. Azt, hogy Lana Peters elhunyt, végül Mary Turner, Richland megyei halottkém jelentette be hivatalosan.
Sztálin lányának egyetlen fia, a kardiológusi pályára lépett Joszif Morozov 2008-ban, Moszkvában halt meg, 63 éves korában. Első lánya, aki 1950-ben Jekatyerina Zsdanova néven született, vulkánkutató Kelet-Szibériában.
Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke pénteken bejelentette lemondását, alig nyolc hónappal kormányának hivatalba lépése után – közölte a Moldpres állami hírügynökség.
Felgyújtotta magát és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe egy férfi, aki tibeti zászlót tartott a kezében az ENSZ New York-i székháza előtt csütörtökön – közölte a New York-i rendőrség.
Magyarország megvonta az előző kormány által megadott politikai menedékjogot Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski lengyel ellenzéki politikusoktól, valamint Ziobro feleségétől is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.
Van valami különös abban, amikor az ember Észak-Komáromba érkezik. A Kárpát-medencei magyar újságíróknak immár másodszor meghirdetett Taste of Comorra (Komárom ízei) háromnapos tanulmányút a város sokféle arcát szerette volna megmutatni.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.