Fotó: Timesofisrael.com
A túszok szabadon bocsátásának és egy esetleges tűzszünetnek az átfogó kereteiről állapodtak meg a tárgyaló felek a hétvégén Párizsban – közölte egy, a tárgyalásokat ismerő tisztségviselő.
2024. január 30., 08:352024. január 30., 08:35
Bár a tárgyaló felek úgy érzik, hogy van egy alapvető keret, amellyel tovább tudnak lépni, a „részleteket nagyon nehéz lesz” kidolgozni – mondta a tisztségviselő.
Bár a tárgyalófelek megállapodtak a főbb elemekben, az izraeli miniszterelnök hivatala hétfőn jelezte, hogy vannak aggályok „olyan feltételek miatt, amelyek nem elfogadhatóak”. Cáfolta egyúttal azokat a híreket, amelyek szerint Izrael beleegyezett volna egy új túszalkuba.
Az egyiptomi hírszerzés hétfőn Rafahban idmertette a keretmegállapodást a Hamásszal – mondta a tisztségviselő.
Eszerint
Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
A keret Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete. A javaslatok a szünet időtartamát és a foglyok és túszok cseréjének arányát illetően különböztek.
Eközben
Mint mondta, ehhez csapatokat vonnak ki a Gázai övezetből a zsidó állam északi részére, ahol „nagyon hamar akcióba fognak lépni az északi csapatok megerősítése végett”.
Galant közölte azt is, hogy a tartalékosokat fokozatosan leszerelik, hogy „készen legyenek és felkészüljenek jövőbeli bevetésekre”. A miniszter a Gázai övezetben zajló harcok kapcsán megjegyezte, hogy
A tárcavezető nemrég arról számolt be, hogy Izrael szorosan nyomon követi a helyzetet a libanoni határon, ahol a Hezbollah síita milícia provokációkat folytat. „Nem akarunk háborút, de készek vagyunk megbirkózni bármely helyzettel, amely északon kibontakozhat” – tette hozzá.
Szinte naponta jelentenek összecsapásokat az izraeli hadsereg és az iráni támogatást élvező, valamint a Hamásszal is szövetséges síita milícia között a libanoni-izraeli határon. Libanonban a Hamász is jelen van és az arab ország területéről gyakran indít rakétákat Izrael északi területei ellen.
A Hezbollah hétfőn közölte, hogy tíz támadást hajtott végre izraeli állások ellen a határ mentén, amelyek során iráni gyártmányú Falak-1 rakétákat is felhasznált.
Közben a gázai hadművelet is folytatódott: a WAFA hivatalos palesztin hírügynökség szerint
Szemtanúk szerint legalább 25 civil meghalt és mások megsebesültek egy családi ház izraeli bombázásában a Gázavárostól keletre fekvő al-Tuffa negyedben – közölte az ügynökség.
Mindeközben
Hétfői sajtóközleményében az EU közölte, hogy külügyi vezetője, Josep Borrell telefonbeszélgetést folytatott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, „hogy megvitassák a közel-keleti helyzetet, beleértve az UNRWA több munkatársával szemben felhozott nagyon súlyos vádakat”.
Mint megírtuk, több uniós állam, köztük Franciaország, Olaszország, Németország, Románia és Hollandia is úgy döntött, hogy ideiglenesen felfüggeszti az UNRWA-nak nyújtott egyéni finanszírozását, miután Izrael a múlt héten azt állította, hogy az ügynökség több munkatársa állítólag részt vett a Hamász október 7-i támadásaiban.
Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa szombaton közölte, hogy az ENSZ legfelsőbb vizsgálati hatósága már intézkedett, és hogy hamarosan külső szakértők által végzett független vizsgálatra kerül sor. Hozzátette, hogy
Az uniós sajtóközleményben Borrell elismerően nyilatkozott az UNRWA által hozott „gyors és határozott intézkedésekről”, amikor az ügynökség megkapta a munkatársaira vonatkozó vádakat. Ha az ügynökség vizsgálata igaznak találja Izrael állításait, Borrell szerint a felelősöket „felelősségre kell vonni”.
Bár az UNRWA-nak nyújtott uniós finanszírozási kötelezettségvállalásokat már véglegesítették, a jövőbeli finanszírozási döntéseket a vizsgálat eredménye fogja meghatározni – tette hozzá a sajtóközlemény.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!