
Fotó: Timesofisrael.com
A túszok szabadon bocsátásának és egy esetleges tűzszünetnek az átfogó kereteiről állapodtak meg a tárgyaló felek a hétvégén Párizsban – közölte egy, a tárgyalásokat ismerő tisztségviselő.
2024. január 30., 08:352024. január 30., 08:35
Bár a tárgyaló felek úgy érzik, hogy van egy alapvető keret, amellyel tovább tudnak lépni, a „részleteket nagyon nehéz lesz” kidolgozni – mondta a tisztségviselő.
Bár a tárgyalófelek megállapodtak a főbb elemekben, az izraeli miniszterelnök hivatala hétfőn jelezte, hogy vannak aggályok „olyan feltételek miatt, amelyek nem elfogadhatóak”. Cáfolta egyúttal azokat a híreket, amelyek szerint Izrael beleegyezett volna egy új túszalkuba.
Az egyiptomi hírszerzés hétfőn Rafahban idmertette a keretmegállapodást a Hamásszal – mondta a tisztségviselő.
Eszerint
Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
A keret Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete. A javaslatok a szünet időtartamát és a foglyok és túszok cseréjének arányát illetően különböztek.
Eközben
Mint mondta, ehhez csapatokat vonnak ki a Gázai övezetből a zsidó állam északi részére, ahol „nagyon hamar akcióba fognak lépni az északi csapatok megerősítése végett”.
Galant közölte azt is, hogy a tartalékosokat fokozatosan leszerelik, hogy „készen legyenek és felkészüljenek jövőbeli bevetésekre”. A miniszter a Gázai övezetben zajló harcok kapcsán megjegyezte, hogy
A tárcavezető nemrég arról számolt be, hogy Izrael szorosan nyomon követi a helyzetet a libanoni határon, ahol a Hezbollah síita milícia provokációkat folytat. „Nem akarunk háborút, de készek vagyunk megbirkózni bármely helyzettel, amely északon kibontakozhat” – tette hozzá.
Szinte naponta jelentenek összecsapásokat az izraeli hadsereg és az iráni támogatást élvező, valamint a Hamásszal is szövetséges síita milícia között a libanoni-izraeli határon. Libanonban a Hamász is jelen van és az arab ország területéről gyakran indít rakétákat Izrael északi területei ellen.
A Hezbollah hétfőn közölte, hogy tíz támadást hajtott végre izraeli állások ellen a határ mentén, amelyek során iráni gyártmányú Falak-1 rakétákat is felhasznált.
Közben a gázai hadművelet is folytatódott: a WAFA hivatalos palesztin hírügynökség szerint
Szemtanúk szerint legalább 25 civil meghalt és mások megsebesültek egy családi ház izraeli bombázásában a Gázavárostól keletre fekvő al-Tuffa negyedben – közölte az ügynökség.
Mindeközben
Hétfői sajtóközleményében az EU közölte, hogy külügyi vezetője, Josep Borrell telefonbeszélgetést folytatott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, „hogy megvitassák a közel-keleti helyzetet, beleértve az UNRWA több munkatársával szemben felhozott nagyon súlyos vádakat”.
Mint megírtuk, több uniós állam, köztük Franciaország, Olaszország, Németország, Románia és Hollandia is úgy döntött, hogy ideiglenesen felfüggeszti az UNRWA-nak nyújtott egyéni finanszírozását, miután Izrael a múlt héten azt állította, hogy az ügynökség több munkatársa állítólag részt vett a Hamász október 7-i támadásaiban.
Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa szombaton közölte, hogy az ENSZ legfelsőbb vizsgálati hatósága már intézkedett, és hogy hamarosan külső szakértők által végzett független vizsgálatra kerül sor. Hozzátette, hogy
Az uniós sajtóközleményben Borrell elismerően nyilatkozott az UNRWA által hozott „gyors és határozott intézkedésekről”, amikor az ügynökség megkapta a munkatársaira vonatkozó vádakat. Ha az ügynökség vizsgálata igaznak találja Izrael állításait, Borrell szerint a felelősöket „felelősségre kell vonni”.
Bár az UNRWA-nak nyújtott uniós finanszírozási kötelezettségvállalásokat már véglegesítették, a jövőbeli finanszírozási döntéseket a vizsgálat eredménye fogja meghatározni – tette hozzá a sajtóközlemény.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
szóljon hozzá!