Fotó: Timesofisrael.com
A túszok szabadon bocsátásának és egy esetleges tűzszünetnek az átfogó kereteiről állapodtak meg a tárgyaló felek a hétvégén Párizsban – közölte egy, a tárgyalásokat ismerő tisztségviselő.
2024. január 30., 08:352024. január 30., 08:35
Bár a tárgyaló felek úgy érzik, hogy van egy alapvető keret, amellyel tovább tudnak lépni, a „részleteket nagyon nehéz lesz” kidolgozni – mondta a tisztségviselő.
Bár a tárgyalófelek megállapodtak a főbb elemekben, az izraeli miniszterelnök hivatala hétfőn jelezte, hogy vannak aggályok „olyan feltételek miatt, amelyek nem elfogadhatóak”. Cáfolta egyúttal azokat a híreket, amelyek szerint Izrael beleegyezett volna egy új túszalkuba.
Az egyiptomi hírszerzés hétfőn Rafahban idmertette a keretmegállapodást a Hamásszal – mondta a tisztségviselő.
Eszerint
Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
A keret Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete. A javaslatok a szünet időtartamát és a foglyok és túszok cseréjének arányát illetően különböztek.
Eközben
Mint mondta, ehhez csapatokat vonnak ki a Gázai övezetből a zsidó állam északi részére, ahol „nagyon hamar akcióba fognak lépni az északi csapatok megerősítése végett”.
Galant közölte azt is, hogy a tartalékosokat fokozatosan leszerelik, hogy „készen legyenek és felkészüljenek jövőbeli bevetésekre”. A miniszter a Gázai övezetben zajló harcok kapcsán megjegyezte, hogy
A tárcavezető nemrég arról számolt be, hogy Izrael szorosan nyomon követi a helyzetet a libanoni határon, ahol a Hezbollah síita milícia provokációkat folytat. „Nem akarunk háborút, de készek vagyunk megbirkózni bármely helyzettel, amely északon kibontakozhat” – tette hozzá.
Szinte naponta jelentenek összecsapásokat az izraeli hadsereg és az iráni támogatást élvező, valamint a Hamásszal is szövetséges síita milícia között a libanoni-izraeli határon. Libanonban a Hamász is jelen van és az arab ország területéről gyakran indít rakétákat Izrael északi területei ellen.
A Hezbollah hétfőn közölte, hogy tíz támadást hajtott végre izraeli állások ellen a határ mentén, amelyek során iráni gyártmányú Falak-1 rakétákat is felhasznált.
Közben a gázai hadművelet is folytatódott: a WAFA hivatalos palesztin hírügynökség szerint
Szemtanúk szerint legalább 25 civil meghalt és mások megsebesültek egy családi ház izraeli bombázásában a Gázavárostól keletre fekvő al-Tuffa negyedben – közölte az ügynökség.
Mindeközben
Hétfői sajtóközleményében az EU közölte, hogy külügyi vezetője, Josep Borrell telefonbeszélgetést folytatott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, „hogy megvitassák a közel-keleti helyzetet, beleértve az UNRWA több munkatársával szemben felhozott nagyon súlyos vádakat”.
Mint megírtuk, több uniós állam, köztük Franciaország, Olaszország, Németország, Románia és Hollandia is úgy döntött, hogy ideiglenesen felfüggeszti az UNRWA-nak nyújtott egyéni finanszírozását, miután Izrael a múlt héten azt állította, hogy az ügynökség több munkatársa állítólag részt vett a Hamász október 7-i támadásaiban.
Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa szombaton közölte, hogy az ENSZ legfelsőbb vizsgálati hatósága már intézkedett, és hogy hamarosan külső szakértők által végzett független vizsgálatra kerül sor. Hozzátette, hogy
Az uniós sajtóközleményben Borrell elismerően nyilatkozott az UNRWA által hozott „gyors és határozott intézkedésekről”, amikor az ügynökség megkapta a munkatársaira vonatkozó vádakat. Ha az ügynökség vizsgálata igaznak találja Izrael állításait, Borrell szerint a felelősöket „felelősségre kell vonni”.
Bár az UNRWA-nak nyújtott uniós finanszírozási kötelezettségvállalásokat már véglegesítették, a jövőbeli finanszírozási döntéseket a vizsgálat eredménye fogja meghatározni – tette hozzá a sajtóközlemény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!