Megalakult az Orbán-kormány

Azt kérte a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójától, hogy a jövő héten indítsa el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát. A vitában elhangzott kifogásokra reagálva kifejtette: voltak, akik azt kritizálták, hogy hiányoznak a programból az intézkedések, az iránytű önmagában nem elégséges, hogy kiadjon egy programot, hiányzik a bevételi oldala, számok nélkül nincsenek célok, az eszközöket fel kell sorolni egy kormányprogramban. Orbán Viktor szerint akik ezt kérték, arra tettek javaslatot, hogy „már most folytassuk le a következő négy év legfontosabb vitáit”.

A Fidesz elnöke szerint először meg kell egyezni a legfontosabb célokban, azokat lépésről lépésre meg kell közelíteni, majd a parlamentben meg kell vitatni, erre pedig lesz is mód. A jövő hétfőn 47 éves Orbán Viktor a Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogram zárszavában felidézte, összességében alig talált a felszólásokban felé áradó rosszindulatot, ártani akaró vagy bántó szándékot, ugyanakkor néhány fontos kérdésben a program vitájában súlyos véleménykülönbségekre derült fény, egyebek közt arról, hogy volt-e forradalom az áprilisi választásokon. Orbán Viktor szerint akik vitatkoztak azzal, hogy áprilisban a szavazófülkékben forradalom zajlott le, azt mondják, demokráciában nem lehetséges olyan forradalom, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul.

Kormányfővé választása és eskütétele után Orbán Viktor aláírta előterjesztését kormánya minisztereiről, és átadta azt Sólyom László köztársasági elnöknek a Parlamentben. Kevéssel ezután Sólyom László a Sándor-palotában átadta az új kormány minisztereinek a kinevezési okmányokat. Ezzel a közjogi aktussal megalakult az új kormány. Az államfő belügyminiszterré nevezte ki Pintér Sándort, honvédelmi miniszterré Hende Csabát, közigazgatási és igazságügyi miniszterré Navracsics Tibort, külügyminiszterré Martonyi Jánost, nemzetgazdasági miniszterré Matolcsy Györgyöt, nemzeti erőforrás miniszterré Réthelyi Miklóst, nemzeti fejlesztési miniszterré Fellegi Tamást, vidékfejlesztési miniszterré Fazekas Sándort és tárca nélküli miniszterré Semjén Zsoltot. A kinevezési okmány átvétele után a miniszterelnök és a miniszterek visszamentek az Országgyűlésbe, ahol Orbán Viktor bemutatta őket, majd letették az esküt.

A Fidesz és a KDNP a plenáris ülés után nagygyűlésen ünnepelt az Országház előtt a Kossuth téren. Ottani felszólalásán Orbán Viktor leszögezte, a győzelem után, a munka megkezdése előtt sem mondhat mást, mint hogy „nehéz lesz”. Kifejtette: azért dolgoznak majd, hogy mindenkinek jobb legyen itt élni, azoknak is, akik nem a Fideszre vagy a KDNP-re szavaztak, vagy nem mentek el voksolni; értük is felelősek, ők is a nemzethez tartoznak. Mint mondta, azért kérte, hogy ismét a Kossuth téren találkozzanak, mert ennek, a nyolc éve e téren született közösségnek a hitéből, elszántságából szeretne erőt meríteni a következő évekre, ugyanis tudja, élete legnehezebb feladata előtt áll.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt hangoztatta, hogy közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet. „Megjöttünk, nem kértünk száz napot, tíz napot, egy napot, egyetlen órát sem, a kormány még meg sem alakult, már megteremtettük, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült” – mondta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására utalva. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint a főváros az utolsó fészke annak a gondolkodásmódnak, mentalitásnak, amelyet szeretnének múlttá tenni.