2008. szeptember 16., 00:002008. szeptember 16., 00:00
Nem rendeznek előrehozott választásokat Magyarországon, miután a képviselők tegnap nem szavazták meg az Országgyűlés feloszlásáról szóló MDF-es indítványt; a javaslatot 171-en támogatták, 204-en ellenezték. Ahhoz, hogy a parlament feloszlassa önmagát, a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazatára lett volna szükség.
A szavazáson igennel voksoltak a Fidesz, a KDNP és az MDF képviselői, nemmel a szocialisták és a szabad demokraták. Szintén nem támogatta az előterjesztést Gyenesei István és Lengyel Zoltán független képviselő. Tízen távol maradtak a voksolásról.
Az MDF múlt csütörtöki kezdeményezése alapján a házbizottság tegnap délelőtti rendkívüli ülésén döntött úgy, hogy az Országgyűlés házszabálytól eltéréssel tárgyalja, és még aznap, az őszi ülésszak első napján szavazzon is a parlament feloszlásáról szóló indítványukról. Gyurcsány Ferenc vasárnap kérte az MSZP-t, hogy támogassa a házszabálytól eltérést. Abban minden párt egyetértett, hogy a ház hétfőn szavazzon a javaslatról, de az MSZP és az SZDSZ már korábban jelezte, hogy nem támogatja a parlament feloszlását.
MDF: ki kit támogat?
A kezdeményező MDF nevében felszólaló Herényi Károly frakcióvezető bírálta a többi pártot, mondván, amikor pártja rendet akart tenni az adó- és egyéb ügyekben, akkor a kormánypárt és az ellenzék egységesen söpörte le javaslatait az asztalról. Az SZDSZ korábbi nyilatkozataira utalva megjegyezte: „aki támogatja a kormány hatalmon tartását, az nagyon nehezen tudja megindokolni, hogy miért utasítja el, hogy rendes költségvetése legyen ennek az országnak”. Mint ismeretes, az SZDSZ a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által előterjesztett, az általa elképzelt adóügyi reformot vázoló Megegyezés című programot elutasította, és bejelentette, hogy amennyiben a jövő évi költségvetés is ezen alapszik majd, azt is elveti. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője közölte: pártja sem a parlament feloszlatását, sem a Megegyezést nem tudja támogatni. Az előbbit azért, mivel semmi másról nem szól, csak egy kampányjavaslat, az utóbbit pedig sok mindenért. Kóka szerint legalábbis gyanús, hogy ezzel a javaslattal az MDF Gyurcsány megerősödéséhez nyújt segédkezet. Fodor Gábor SZDSZ-elnök blöffnek nevezte az MDF javaslatát.
A kisebbségben kormányzó MSZP nevében Göndör István frakcióvezető-helyettes leszögezte, egyetért azzal, hogy színjáték zajlik. Úgy vélte, hiába aggódik itt mindenki az országért, ez csak álca, ugyanis ha ma feloszlatják a Tisztelt házat, akkor az országnak legfeljebb 2009 tavaszán lesz költségvetése.
Navracsics Tibor a Fidesz nevében ugyanakkor rámutatott: Göndör feleslegesen aggódik, hogy az előrehozott választások miatt durván késne a költségvetés, a szabályok szerint januárban ugyanis el lehetne fogadni a büdzsét. Emlékeztetett, semmi garancia arra, hogy most előbb lesz, hiszen nincs meg a többség, és nem biztos, hogy sikerül szavazatokat vásárolni. Navracsics korábban azt is kifejtette, cselekvőképes kormány hiányában helye van az előrehozott választásoknak, hisz ez az aktus teszi leggyorsabban rendbe a legitimitást, és rendezi át a parlamentet a valós erőviszonyoknak megfelelően. „Gyurcsányt ezt azonban nem érdekli, azért gyorsította fel a parlament feloszlatásáról szóló voksolást is, hiszen tudta, hogy az SZDSZ arra nem mond igent, így tovább élhet miniszterelnökként egy-két nappal” – vélte a fideszes politikus.
Gyurcsány: az SZDSZ a partner
Gyurcsány Ferenc ugyanakkor az MSZP és az SZDSZ szövetségének fontosságát hangsúlyozta. „Elsősorban önökkel szeretnék megállapodni, drága liberális barátaim” – mondta. Hozzátette: az MSZP és az SZDSZ között irányok tekintetében nincs, arányok tekintetében van vita. A kormányfő szerint a parlamenti patkó két oldala között nemcsak arányokról, hanem irányokról is szól a vita. Mint fogalmazott, a baloldaliaknak és a liberálisoknak az a kötelességük, hogy kompromisszumot találjanak, és ezt ne kommunikációs csatákban, egymáson átgázolva próbálják megtenni.
A beszédek után, késő délután tartották meg a végszavazást, amelyen az MDF javaslata végül megbukott.
Hírösszefoglaló
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.