Maoista győzelem Nepálban

A Sah dinasztia 239 éven keresztül ült a nepáli trónon. A köztársaság kikiáltása a baloldali, maoista lázadók egyik fő követelése volt, akik a 12 évig elhúzódó, 13 ezer halálos áldozatot követelő belháború befejezésének feltételéül szabták.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés kedden kezdte meg munkáját. A 601 fős frissen felállított törvényhozó testület azt a megbízatást kapta, hogy új alkotmányt írjon, és a több mint egy évtizede erőszak dúlta országból békés köztársaságot hozzon létre. A nemzetgyűlésben a volt maoista lázadók pártja, a Nepáli Kommunista Párt birtokolja a legtöbb képviselői mandátumot, szám szerint 217-et, ugyanakkor még folyik a harc a kormányalakításért, és nem szűnt meg a politikai erőszak sem annak ellenére, hogy a két éve tartó békefolyamat bevonta a lázadókat a demokratikus politikába.

A képviselők elsöprő többséggel, összesen négy ellenvokssal szavazták meg a himalájai monarchia megszüntetését. „Nepál független, feloszthatatlan, szuverén, laikus és demokratikus köztársaság. A királyi család minden kiváltsága megszűnik mától” – hangzik a megszavazott szöveg, amely egyben május 29-ét a köztársaság napjának jelölte meg. Az új államfő, a köztársasági elnök személyéről még nincs hír, de a pártok abban állapodtak meg, hogy szerepe csak formális lesz, az országot a miniszterelnök fogja vezetni.

A főváros, Katmandu utcáin a kormány tiltó intézkedései ellenére népviseletbe öltözött tömegek ünnepelték a döntést, amely már akkor várható volt, amikor a maoisták a nemzetgyűlés legnagyobb erejévé emelkedtek az áprilisi választásokon. Ezt megelőzően kedden főképp a maoisták, illetve a köztársaságpártiak az utcára vonultak, így próbálva sürgetni az alkotmányozó testület döntését. A hatóságok komoly erőket vonultattak fel a tüntetők ellen, és kisebb összecsapásokra is sor került. A szerdai ünneplést három kisebb robbantásos merénylet zavarta meg, de halálos áldozatok nem voltak. Felvonult több ezer maoista is, aki sarló-kalapácsos zászlóval, öklét magasba emelve kiabálta, hogy „le a monarchiával”.

A királyság bukása drámaian gyors volt ahhoz képest, hogy nemrég még Birendrát istenként tisztelték hívei, sokuk számára Visnu hindu isten megtestesülése volt. Mára a képét eltávolították a pénzekről, neve eltűnt a nemzeti himnuszból, utódját pedig felszólították arra, hogy maga fizesse villanyszámláját. Emellett a katmandui kabinet felhívta Gianendra figyelmét arra, hogy amennyiben nem távozik a megjelölt határidőig a palotából, erőszakot fognak alkalmazni az eltávolítására. „A királynak azonnal el kell hagynia a palotát, és Nirmal Nivasba kell költöznie” – jelentette ki még kedden Ram Csandra Pudel béke- és újjáépítés-ügyi miniszter. A palota illetékesei egyelőre nem nyilatkoztak, de sok nepáli úgy gondolja, a király békésen fog távozni a nemzetgyűlési szavazás után. A monarchia eltörlésével az uralkodó ugyanis elveszítette az összes előjogát, és semmiféle járadékra, vagy más javadalomra nem jogosult többé. A nepáliak szemében a királyi család tekintélye akkor rendült meg, amikor 2001-ben a trónörökös herceg részegen meggyilkolta a népszerű Birendra királyt és nyolc családtagját, majd öngyilkos lett. Hibásnak bizonyult a trónra lépő Gianendra döntése is, amikor 2005-ben magához ragadta a teljhatalmat, és csak sorozatos tüntetések után lépett viszsza. 2006-ban a király a parlament összehívására kényszerült és a békeszerződés aláírására a maoista lázadókkal, ami azután az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokhoz, és végül a monarchia eltörléséhez vezetett.

Hírösszefoglaló

Bukott monarchiák 1950 óta

1952 n Egyiptomban reformer katonatisztek megdöntik Faruk király hatalmát és emigrációba kényszerítik az uralkodót. Faruk néhány hónapos fia névleg még viseli az uralkodói címet 1953-ig, amikor kikiáltják Egyiptomban a köztársaságot.

1957 Az 1956-ban függetlenné vált Tunéziában eltörlik a királyságot, és kikiáltják a köztársaságot. A köztársaság első államfője Habíb Burgiba volt.

1958 Egy véres puccs során meggyilkolják II. Fejszál iraki királyt. Abdel-Kerim Kászem tábornok vezetése alatt baloldali katonai diktatúra épül ki az országban.

1967 Görögországban II. Konsztantin király puccsot kísérel meg végrehajtani a katonai diktatúra ellen, sikertelenül. Az uralkodó elhagyja az országot, 1973-ban eltörlik a királyságot.

1969 Líbiában távollétében katonai puccsot hajtanak végre I. Idrisz király ellen, a jelenlegi államfő Moammer el-Kadhafi ezredes vezetésével.

1970 Kambodzsában Lon Nol tábornok vezetésével puccsot hajtanak végre, és eltörlik a monarchiát. Két évtizeddel később visszaállítják a távol-keleti országban a királyságot, ekkor kerül hatalomra a jelenlegi uralkodó Norodom Szihamoni apja, Norodom Szihanuk.

1973 Egy rokona, Mohammed Daud megdönti Mohammed Zahír Sah afgán király hatalmát, kikiáltják a köztársaságot.

1974 Katonai puccsal eltávolítják a hatalom éléről Hailé Szelasszié etióp császárt.

1975 Laoszban a kommunista hatalomátvételt követően lemond Szavang Vatthana király.

1979 Iszlám forradalom Iránban, Mohammed Reza Pahlavi sah elhagyja az országot.

1979 Közép-Afrikában líbiai látogatása alatt megdöntik a két évvel korábban megkoronázott I. Bokassa, teljes nevén Jean-Bédel Bokassa hatalmát, és helyreállítják a köztársasági államformát.