
Josep Borrell: a tűzszünet esetében nemcsak egyetértés, hanem teljes körű végrehajtás szükséges
Fotó: Videófelvétel
Az Európai Unió tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólít fel az izraeliek és a palesztinok között, illetve a humanitárius hozzáférés biztosítását kéri a Gázai övezetben – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminisztereinek rendkívüli, videokapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően kedden.
2021. május 18., 22:272021. május 18., 22:27
2021. május 18., 22:382021. május 18., 22:38
Josep Borrell kijelentette: a tűzszünet esetében nemcsak egyetértés, hanem teljes körű végrehajtás szükséges.
Kiemelte: a rendkívüli tanácskozásra a közös uniós álláspont kialakítása miatt volt szükség, amelyet az Európai Unió 27 tagországa közül 26 támogatott. Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot. Szavai szerint az EU elítéli a Gázai övezetet kormányzó Hamász és más iszlamista csoportok izraeli célpontok elleni rakétatámadásait, és elismeri Izrael jogát arra, hogy megvédje magát.
A civil lakosság elleni bármifajta támadás elfogadhatatlan. Emellett minden félnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a szent helyek különleges státusát, és a vallási közösségek jogát azok meglátogatására – mondta Borrell.
Tájékoztatása szerint a tagországok minisztereinek legtöbbje „határozottan támogatta”, hogy Izrael ne költöztessen ki palesztin családokat a kelet-jeruzsálemi területről, aminek lehetősége kiváltotta a jelenlegi konfliktust. Borrell hangsúlyozta: az Izrael és a palesztinok közöti konfliktusnak csak politikai megoldása lehet, csak tárgyalások útján érhető el tartós béke a régióban. Hozzátette, a megoldás érdekében politikai horizont megnyitására, valamint a felek teljes elkötelezettségére van szükség a párbeszéd és a békefolyamat lehetséges újraindítása mellett. A palesztin választások április végén bejelentett elhalasztásával kapcsolatban azt mondta, a voksolás megtartása elsődleges fontosságú. Ezzel összefüggésben Borrell a választások megtartásának segítésére szólította fel valamennyi felet.
A gázai iszlamista szervezetek és Izrael közötti feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, akik tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az al-Aksza mecsetnél. A Hamász iszlamista szervezet múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapásokat. Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.
Azzal összefüggésben, hogy a Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai exklávé, Ceuta területére egy nap alatt több ezer illegális migráns érkezett, Borrell azt mondta: az EU megtesz mindent, ami szükséges a dél-európai uniós tagország támogatásához.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!