
A kijevi törvényhozás ontja a nemzeti kisebbségek számára hátrányos jogszabályokat
Fotó: Neweasterneurope. eu
Pozitív példaként emlegetik a kárpátaljai magyarok erőteljes magyarországi támogatását az ukrajnai románok, akik úgy érzik, Bukarest elfelejtette őket. A szakértő szerint Románia biztonságpolitikai számítások miatt óvatos Kijevvel kapcsolatban.
2022. január 17., 13:122022. január 17., 13:12
Arra panaszkodnak az ukrajnai románok, hogy anyaországuk, Románia nem foglalkozik velük, miközben az ukrán vezetés a 2017-ben született oktatási törvénnyel ellehetetlenítette a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását.
amely határozott diplomáciai lépéseket tesz a jogfosztások miatt, és anyagilag támogatja a kárpátaljai magyarokat. Mint a lap megjegyzi, a bukaresti külügyminisztérium is bírálta a diszkriminatív ukrán oktatási jogszabályt, de jóval diplomatikusabb formában.
Ezzel szemben Magyarország blokkolja az Ukrajna NATO-tagságáról szóló tárgyalásokat a kisebbségi jogok megsértése miatt. A 2017-ben jóváhagyott új ukrán oktatási törvény kimondja: az iskolákban a 2022/23-as tanévtől államnyelven kell oktatni.
„Románia elfelejtett minket” – jelentette ki Elena Nandriş, aki évekig volt egy Csernyivci melletti község, Mahala polgármestere. Ukrajna délnyugati, déli részén és Kárpátalján közel félmilliónyi román ajkú ember él, egy részük moldovainak vallja magát.
Radu Emanoil Pătrăşescu ciudei iskolaigazgató elkeserítőnek tartja az új tanévtől kezdődő helyzetet, ősztől ugyanis már a módosított jogszabály szerint oktatnak, ami azt jelenti, hogy az ötödik osztálytól nincs lehetőség anyanyelvi tanulásra az Ukrajnában élő kisebbségek számára.
– fogalmazott Pătrăşescu. Szerinte a román gyerekek körében drámai módon felgyorsulhat az anyanyelv ismeretének romlása, s ezáltal az asszimiláció.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője megkeresésünkre elmondta, bár Ukrajnának az 1991-es függetlensége óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román–ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, jelenleg komoly biztonságpolitikai együttműködés van a két ország között.
Ennek keretében évente rendezik meg a zömében román és ukrán részvételű Black Sea Shield tengeri hadgyakorlatot, romániai szakemberek adnak tanácsot a donbaszi konfliktusban, valamint a kijevi kormányzat kibervédelmében. Barabás T. János emlékeztetett:
A szervezet értetlenségének adott hangot a Románia által biztosított oktatási támogatás eltörlése miatt is. „Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe, eszerint fontosabb a „regionális biztonsági vezető hatalom” státus amerikai segítséggel való elérése és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése” – fogalmazott a Románia-szakértő.
„A kétoldalú kapcsolatok ki nem tárgyalt problémái, a mindkét oldalon fellelhető merev nacionalista hozzáállás miatt nem várható előrelépés az ukrán–román kapcsolatokban, de a biztonságpolitika miatt visszarendeződés sem valószínű” – tette hozzá Barabás T. János.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke korábban a Krónikának azt mondta, volt és van is együttműködés a közös hajóban evező ukrajnai magyar, illetve román kisebbség képviselői között.
– fogalmazott a KMKSZ vezetője.

Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban is meg lehet tenni – figyelmeztet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikus Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenít&am
Közben életbe léptek vasárnap az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései – adta hírül az MTI. Mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is.
Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti.
Az ukrán állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.
A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt –, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!