
Fotó: MTI
Teljesen másként ítéli meg Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel tárgyalt. Az ukrán külügyminiszter azt mondta: a jogszabály nem az emberek ellen irányul.
2017. október 12., 22:292017. október 12., 22:29
Szijjártó Péter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését teljesen eltérően ítéli meg, de
Magyarországnak nem a harc a célja, hanem a megállapodás, hogy a kárpátaljai magyarok ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a törvény elfogadása előtt – jelentette ki. Hozzátette: amíg azonban a helyi magyar közösség nem mondja azt, hogy elégedett a helyzettel, Magyarország nem tudja feloldani azt a döntését, hogy a nemzetközi szervezetekben nem támogatja az ukrán javaslatokat, az Ukrajnának fontos kérdéseket.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: akkor lehetne eredményes a konzultáció, ha a törvény vonatkozó részének alkalmazását felfüggesztenék. Kifejtette:
Példaként említette a gázszállítást Ukrajnának, több tucat sebesült ukrán katona magyarországi kezelését, gyermekek üdültetését, a kötöttsegély-hitelprogramot, intézmények támogatását, és arra is emlékeztetett, hogy Magyarország követelte „az egyik leghangosabban”, hogy Ukrajnát ne várakoztassa az EU a vízummentesség megadásában.
A külügyminiszter közölte: Magyarország határon túli politikáját a határon túli magyar közösség álláspontja határozza meg, és ha ők azt kérik, hogy „ne hátráljunk”, akkor Magyarország nem teszi. A hét elején kikérte a kárpátaljai magyarok véleményét, és értékelésük szerint a korábbi széles körű anyanyelvi oktatási jogaikat az új törvény csorbítja – mondta.
Szijjártó Péter kiemelte:
Az ukrán oktatási törvény szembemegy a társulási megállapodással is, bár ezt az ukrán kormány nem így látja – közölte. Hozzáfűzte: hétfőn kezdeményezik az EU-Ukrajna társulási megállapodás felülvizsgálatát.
Megjegyezte: a találkozón a lehető legszűkebb körben akarták megvitatni a két ország között jelenleg legsúlyosabb kérdést. Nyílt és őszinte párbeszédet folytattak az ügyről – mondta, hozzátéve:
Kérdésre a magyar tárcavezető elmondta: a készülő ukrán nyelvtörvényt és állampolgársági törvényt illetően is az lesz a magyar kormány álláspontja, ami a kárpátaljai magyarok álláspontja, és ők hétfőn „elég letörten beszéltek” a két javaslatról. Remélhetőleg nem abban a formában fogadják el a jogszabályokat, mint ahogyan beterjesztették – közölte Szijjártó Péter.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón azt mondta: nem az emberek ellen irányul az új ukrán oktatási törvény, hanem
Ha egy ukrajnai állampolgár nem beszél jól ukránul, sok lehetőségtől esik el – hangsúlyozta.
Egyetlen iskola sem fog bezárni, egyetlen tanár sem veszíti el a munkáját az új törvény miatt – jelentette ki.
Pavlo Klimkin azt mondta, minden állampolgárnak a saját anyanyelvén kívül tudnia kell ukránul is. Ukrajna nyitott a párbeszédre kétoldalú és nemzetközi keretekben is – tette hozzá. Kijelentette: nincs vége a párbeszédnek, ez csak az első része volt. Azt mondta, elégedett a mai találkozóval, a párbeszéd érveken, tényeken alapult, meghallgatták egymást.
Mindkét minisztert kérdezték a budapesti ukrán nagykövetség elé a nemzeti önrendelkezésért péntekre szervezett demonstrációról. Szijjártó Péter közölte: Magyarországon demokrácia van, jogszabályok határoznak a gyülekezési és szólásszabadságról. A rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa az eseményt, azt, hogy a törvényeket tiszteletben tartva tartsák meg, a magyar rendőrség szakszerűen jár el – mondta.
Pavlo Klimkin arról beszélt, hogy Ukrajnában emberek haltak meg a demokráciáért, így ők értik a demokrácia értékét, de nem helyes más országok területi integritását megkérdőjelezni.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!