
Fotó: Agerpres
2008. augusztus 22., 00:002008. augusztus 22., 00:00
A szlovák elnök a csehek és a szlovákok közös tragédiájának, történelmük fekete fejezetének nevezte a megszállást, és arról beszélt, hogy noha az egykori Csehszlovákiát orosz tankok szabadították fel (1945-ben), a szabadságot mégsem a tankok hozzák, mert „ha már jönnek, maradnak is, s ha már a tankok parancsolnak, az nem szabadság”. A „nagy remények kora”, amelynek „máig élő üzenete van” – így minősítette az 1968-as prágai tavaszt Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, miután fogadta Robert Fico szlovák kormányfőt, aki egynapos hivatalos látogatást tett a cseh fővárosban. „A katonai beavatkozás egy álmot foszlatott szét. Megakasztotta azokat a pozitív változásokat, amelyek elindultak akkor a politika, az emberi jogok és a gazdaság területén” – fejtette ki a szlovák miniszterelnök. Csehország moszkvai nagykövete szerint tragédia volt a csehszlovákiai orosz bevonulás, „éppen olyan, mint az 1938-as müncheni szerződés”, mivel demokratikus folyamatot szakított meg, és kioltotta nem csupán Csehszlovákia állampolgárainak, hanem az orosz embereknek a reményeit is, és mély nyomot hagyott a cseh és orosz emberek közötti kapcsolatokon.
Különben Hiller István kulturális miniszter a magyar kormány nevében bocsánatot kért csütörtökön azért, hogy negyven évvel ezelőtt Magyarország részt vett a prágai tavasz leverésében. „A Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának, köztük a Magyar Népköztársaság hadseregének 40 évvel ezelőtti bevonulása Csehszlovákiába agresszió volt, támadás a szabadabb gondolkodás és a szabadabb cselekvés ellen. Ez akkor is így van, ha a magyar csapatok szovjet kényszer hatására vettek részt a megszállásban „ – jelentette ki a tárcavezető Budapesten, gyalázatnak és szégyennek nevezve a prágai tavasz leverését.
Hírösszefoglaló
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg.
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.