2011. március 07., 17:202011. március 07., 17:20
A miniszter szerint volt már példa hasonló jellegű csatlakozásra, ez a forma biztosítaná, hogy a két ország schengeni tagországokká váljanak, de egy szárazföldi migrációs nyomás tekintetében biztosítékot jelentene.
Pintér Sándor ismertette: a bel- és igazságügyi tanácsülésen erről elnökségi jelentést készítettek. Ennek oka az volt, hogyha megtárgyalják ezt a kérdést, akkor elutasító döntés született volna, ami hosszú időre visszavetette volna a két ország csatlakozási igényét. Az elnökségi jelentéssel ugyanakkor – mint fogalmazott – lehetőséget hagytak arra, hogy a magyar elnökség alatt a csatlakozás megtörténhessen.
Az elnökségi jelentés lényegét ismertetve a belügyminiszter azt mondta: a két ország csak együtt tud csatlakozni a schengeni övezethez, mert közöttük nincs kiépítve schengeni határ. Megállapították ugyanakkor, hogy a két ország jelentős anyagi ráfordításokat tett a csatlakozás érdekében.
Pintér ismertette: szakértők Románia felkészülését elfogadták, Bulgária azonban különösen a török-bolgár szárazföldi határ miatt nem teljesítette a schengeni elvárásokat, így felkészültségét a szakértők nem minősítették elfogadhatónak.
A belügyminiszter felidézte: a bolgár belügyi tárcavezető ígéretet tett arra, hogy a hiányosságokat március 14-ig kijavítják. Hozzátette: a technikai ellenőrzést március végére, április elejére megszervezték, ennek eredményeit várhatóan júniusban teszik közzé.
A miniszter szerint a kérdés megoldását nehezíti, hogy két ország – Franciaország és Németország – belügyminiszterei levelet írtak a többi országhoz, hogy ne fogadják el Románia és Bulgária csatlakozását, mert ezekben az országokban gondok vannak a korrupciót tekintve, illetve az igazságügyi területen, továbbá tartanak az illegális migrációs nyomástól. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: Görögországban jelenleg is mintegy 140 ezer illegális bevándorló van, Bulgária schengeni csatlakozásával előttük megnyílna egész Európa. Hozzátette: mind Németországban, mind Franciaországban néhány napon belül új belügyminisztert neveztek ki, jelenleg szervezik velük a kapcsolatfelvételt, s csak ez után tud tájékoztatást adni arról, hogy változik-e az álláspontjuk.
Magyarország korábban többször kifejtette: az uniós soros elnökség prioritásai között szerepel a Bulgáriával és Romániával zajló tárgyalások sikeres lezárása a schengeni övezethez való csatlakozással kapcsolatban.
Pintér reményét fejezte ki, hogy már júniusban meg tudják nyitni a román és bolgár reptereken a schengeni határokat és még a magyar elnökség ideje alatt lesz egyfajta útvonalterv a csatlakozás üteméről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok