
Becsvágyó tervvel vágott neki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a június 21-i általános választásoknak, hiszen amellett, hogy legalább öt képviselői helyet szeretnének megszerezni a belgrádi parlamentben, szeretnék, ha Szabadkának ismét magyar polgármestere lenne Pásztor Bálint VMSZ-alelnök személyében.
2020. június 09., 14:002020. június 09., 14:00
2020. június 09., 14:412020. június 09., 14:41
Szerbiában a 6,5 millió választópolgár június 21-én a köztársasági parlament 250, valamint a vajdasági tartományi képviselőház 120 mandátumáról, illetve több mint 170 önkormányzat összetételéről dönt. Ezen önkormányzatok között van négy, amelyet hagyományosan magyar vezető irányított az utóbbi években, évtizedekben: Magyarkanizsa, Zenta, Topolya és Szabadka. Ám a 150 ezer lakosú (ebből 50 ezer magyar nemzetiségű) Szabadkának 2008 és 2013 között nem volt, és 2016 óta sincs magyar polgármestere. Ezen változtatna a legnagyobb délvidéki magyar párt.
A politikus azt szeretné elérni, hogy leálljon a magyar határhoz közeli város „balkanizálódása”, amely az utóbbi években, a nem magyar polgármesterek idején kezdődött el. Mint mondta: „nemet mondunk arra, hogy Belgrádból ideirányított zsoldosok irányítsák akár a közintézményeket, akár magas rangú beosztásban legyenek a városházán”. A magyar polgármesterjelölt a jelenlegi városvezetéssel elégedetlen szerb választók szavazataira is számít, mert csupán magyar szavazatokkal nem tudna nyerni az enyhén szerb többségű Szabadkán.
Visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a VMSZ alkut kötött volna a Szerb Haladó Párttal (SNS), és ennek értelmében bizonyos engedményekért cserében az SNS átadná Szabadkát a VMSZ-nek. Mint mondta, annak a pártnak a jelöltje lesz a polgármester, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi június 21-én.
Pásztor Bálint az utóbbi 13 évben a belgrádi parlamentben a VMSZ frakcióvezetője volt, és idén is ő a listavezető. Amennyiben a VMSZ mégsem szerezne elég szavazatot Szabadkán, és nem Pásztor Bálint lenne a polgármester, úgy a politikus valószínűleg folytatná képviselői munkáját a szerb fővárosban. A VMSZ reményei szerint a párt legalább öt képviselője juthat be a belgrádi törvényhozásba.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
szóljon hozzá!