2008. május 29., 00:002008. május 29., 00:00
A Fidesz népszerûségi indexe még mindig kétszer olyan magas a szavazók között, mint az MSZP-é. Májusban nem csökkent tovább a pártok támogatottsága, az elmúlt hónapban erodálódott népszerûségük nõtt egy keveset, azonban a bizonytalanok aránya továbbra is magas, állapította meg a Tárki Társadalomkutatási Intézet. A tegnap nyilvánosságra hozott felmérés úgy találta, hogy a Fideszt a szavazók 35 százaléka szereti, míg ez az arány áprilisban 33 százalék, márciusban pedig 37 százalék volt. Az MSZP egy csöppet javított népszerûségi mutatóin: most a lakosság 14 százaléka támogatja, így két százalékkal jobb eredményt produkált, mint áprilisban, és egy százalékkal jobbat, mint márciusban. Így azok között, akik egyáltalán hajlandók pártot választani, a Fidesz 38 százalékkal vezet, míg a biztos szavazó pártválasztók körében 44 százalékkal veri az MSZP-t.
Májusban az SZDSZ támogatottsága a teljes felnõtt lakosság két százalékának támogatását bírta. Arányaiban mindenestre a liberálisok sokat javítottak, hisz áprilisban az SZDSZ mögé csak a lakosság egy százaléka sorakozott föl. Az MDF-fel a szavazók négy százaléka szimpatizál. Az MDF tábora a teljes lakosságon belül három százalék, a pártválasztók körében öt százalék volt áprilisban. A javuló adatok ellenére, a két kis önálló párt társadalmi támogatottsága még mindig a 3,1 százalékos hibahatáron belül van.
Ha a soron következõ vasárnap szerveznék a választást, a szavazásra jogosultak 55 százaléka gyalogolna el az urnákig, pont ugyanannyi, mint áprilisban, míg két százalékkal kevesebb, mint márciusban. A Századvég-Forsense közvélemény kutató intézet egy héttel korábban nyilvánosságra hozott kutatása. szerint a Fideszt a megkérdezettek 30 százaléka, míg az MSZP-t 13 százaléka támogatná, ha most vasárnap lennének a választások.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Látogatottsági adatok