Hirdetés

MÁÉRT-pótló konferencia

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

A szórványmagyarságról tanácskozott Sólyom László a határon túli értelmiségiekkel. A szórványban élő magyarság sajátos problémáiról, az identitásmegőrzés nehézségeiről, a szórványosodás jelenségének veszélyeiről esett szó a Budapesten megrendezett Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat második találkozóján, amelyen magyarországi és a szomszédos országokban élő magyar tudósok, közéleti és a civil szférában elismert személyiségek vettek részt.

2006. december 04., 00:002006. december 04., 00:00

„Miután a Magyar Állandó Értekezlet szünetel, ez olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország találkozását most mi képviseljük\" – jelentette ki Sólyom László a tanácskozáson. A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. A nem nyilvános tanácskozásra Sólyom olyan, az anyaországban és a Kárpát-medencében élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket hívott meg, akik „tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről”. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, az Apáczai Közalapítvány igazgatója, Végel László író, esszéista, továbbá lelkészek, nyelvészek, szociológusok.

„A szórvány a nemzet határa”
A konferencián a romániai magyarságot Bodó Barna politológus, író, egyetemi oktató, Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor és Vetési László református lelkész, szórványelőadó képviselte. Bodó Barna a Krónikának kifejtette, a tanácskozáson két fontos következtetést vontak le: a magyar közéleti diskurzusban nincs jelen a szórványkérdés, ugyanakkor a szórványközösségek nem statikus jelenséget képeznek, hanem sokkal inkább folyamatos szórványosodásról kell beszélni. „A szórvány a nemzet határa, amely ezáltal mindig szűkülhet” – fejtette ki Bodó Barna, arra figyelmeztetetve, hogy az egyes régiók igényeinek megfelelően kidolgozott szórvány-stratégia és támogatás-rendszer hiányában a szórványosodás tovább terjedhet.

Intézményrendszer a szórványgondozásért
A tanácskozás résztvevői szerint az asszimilációval szemben csakis az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Elhangzott, a problémakezelés egyik módja, ha közös fejlesztési projektek születnek és valósulnak meg a határrégiókban, az Európai Unióban már működő regionális politikákat pedig átültetik. A résztvevők felhívták a figyelmet a speciális EU-támogatások igénybevételének lehetőségeire is, majd rámutattak arra, hogy a szórványok helyzete különleges intézményrendszert igényel, amely magában foglalja az anyanyelvi iskolarendszert, szórványközpontokat, kollégiumokat. A szórványgondozás hálózatok fenntartását feltételezi, melyben különleges szerepe van az egyházaknak, a szakképzett értelmiségnek, valamint a kommunikáció biztosította új lehetőségek kihasználásának. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére, hiszen az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe. Az intézményrendszer működtetését Sólyom László a Duna Televíziónak adott interjújában is szorgalmazta, hangsúlyozva: az anyaországnak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is segíteni a külhonban élőket.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint

Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy

A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy
2026. augusztus 21., péntek

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett

Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett
2026. augusztus 21., péntek

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára

Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél
2026. augusztus 20., csütörtök

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből
2026. augusztus 20., csütörtök

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője

Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt

Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt
2026. augusztus 20., csütörtök

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt

Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt
2026. augusztus 19., szerda

Tarr Zoltán ismét bocsánatot kért a határon túli magyarok politikai eszközként való használatáért

Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.

Tarr Zoltán ismét bocsánatot kért a határon túli magyarok politikai eszközként való használatáért
Hirdetés
Hirdetés