Hirdetés

MÁÉRT-pótló konferencia

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

A szórványmagyarságról tanácskozott Sólyom László a határon túli értelmiségiekkel. A szórványban élő magyarság sajátos problémáiról, az identitásmegőrzés nehézségeiről, a szórványosodás jelenségének veszélyeiről esett szó a Budapesten megrendezett Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat második találkozóján, amelyen magyarországi és a szomszédos országokban élő magyar tudósok, közéleti és a civil szférában elismert személyiségek vettek részt.

2006. december 04., 00:002006. december 04., 00:00

„Miután a Magyar Állandó Értekezlet szünetel, ez olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország találkozását most mi képviseljük\" – jelentette ki Sólyom László a tanácskozáson. A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. A nem nyilvános tanácskozásra Sólyom olyan, az anyaországban és a Kárpát-medencében élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket hívott meg, akik „tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről”. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, az Apáczai Közalapítvány igazgatója, Végel László író, esszéista, továbbá lelkészek, nyelvészek, szociológusok.

„A szórvány a nemzet határa”
A konferencián a romániai magyarságot Bodó Barna politológus, író, egyetemi oktató, Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor és Vetési László református lelkész, szórványelőadó képviselte. Bodó Barna a Krónikának kifejtette, a tanácskozáson két fontos következtetést vontak le: a magyar közéleti diskurzusban nincs jelen a szórványkérdés, ugyanakkor a szórványközösségek nem statikus jelenséget képeznek, hanem sokkal inkább folyamatos szórványosodásról kell beszélni. „A szórvány a nemzet határa, amely ezáltal mindig szűkülhet” – fejtette ki Bodó Barna, arra figyelmeztetetve, hogy az egyes régiók igényeinek megfelelően kidolgozott szórvány-stratégia és támogatás-rendszer hiányában a szórványosodás tovább terjedhet.

Intézményrendszer a szórványgondozásért
A tanácskozás résztvevői szerint az asszimilációval szemben csakis az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Elhangzott, a problémakezelés egyik módja, ha közös fejlesztési projektek születnek és valósulnak meg a határrégiókban, az Európai Unióban már működő regionális politikákat pedig átültetik. A résztvevők felhívták a figyelmet a speciális EU-támogatások igénybevételének lehetőségeire is, majd rámutattak arra, hogy a szórványok helyzete különleges intézményrendszert igényel, amely magában foglalja az anyanyelvi iskolarendszert, szórványközpontokat, kollégiumokat. A szórványgondozás hálózatok fenntartását feltételezi, melyben különleges szerepe van az egyházaknak, a szakképzett értelmiségnek, valamint a kommunikáció biztosította új lehetőségek kihasználásának. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére, hiszen az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe. Az intézményrendszer működtetését Sólyom László a Duna Televíziónak adott interjújában is szorgalmazta, hangsúlyozva: az anyaországnak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is segíteni a külhonban élőket.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 19., szerda

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most

A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most
Hirdetés
2025. november 19., szerda

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében

A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében
2025. november 19., szerda

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament

Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament
2025. november 19., szerda

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén

Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Izrael azt mondja, Hamász-kiképzőtábort támadott Libanonban, sokan meghaltak

A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.

Izrael azt mondja, Hamász-kiképzőtábort támadott Libanonban, sokan meghaltak
2025. november 19., szerda

Epstein-akták: nyilvánosságra kell hozni a Trump számára potenciálisan kellemetlen dokumentumokat, megszavazta a Kongresszus

Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.

Epstein-akták: nyilvánosságra kell hozni a Trump számára potenciálisan kellemetlen dokumentumokat, megszavazta a Kongresszus
2025. november 19., szerda

Washington és Moszkva titokban tárgyal az ukrajnai háború lezárásáról az értesülések szerint

A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.

Washington és Moszkva titokban tárgyal az ukrajnai háború lezárásáról az értesülések szerint
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Lengyel tábornok: Moszkva háborúra készül Lengyelország ellen

Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.

Lengyel tábornok: Moszkva háborúra készül Lengyelország ellen
2025. november 18., kedd

Gáza: elfogadta az ENSZ BT a békét és újjáépítést célzó amerikai tervezetet

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.

Gáza: elfogadta az ENSZ BT a békét és újjáépítést célzó amerikai tervezetet
2025. november 17., hétfő

Több civil meghalt, miután ballisztikus rakétákkal és több mint száz drónnal támadták az oroszok Ukrajnát

Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.

Több civil meghalt, miután ballisztikus rakétákkal és több mint száz drónnal támadták az oroszok Ukrajnát
Hirdetés
Hirdetés