Hirdetés

MÁÉRT-pótló konferencia

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

A szórványmagyarságról tanácskozott Sólyom László a határon túli értelmiségiekkel. A szórványban élő magyarság sajátos problémáiról, az identitásmegőrzés nehézségeiről, a szórványosodás jelenségének veszélyeiről esett szó a Budapesten megrendezett Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat második találkozóján, amelyen magyarországi és a szomszédos országokban élő magyar tudósok, közéleti és a civil szférában elismert személyiségek vettek részt.

2006. december 04., 00:002006. december 04., 00:00

„Miután a Magyar Állandó Értekezlet szünetel, ez olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország találkozását most mi képviseljük\" – jelentette ki Sólyom László a tanácskozáson. A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. A nem nyilvános tanácskozásra Sólyom olyan, az anyaországban és a Kárpát-medencében élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket hívott meg, akik „tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről”. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, az Apáczai Közalapítvány igazgatója, Végel László író, esszéista, továbbá lelkészek, nyelvészek, szociológusok.

„A szórvány a nemzet határa”
A konferencián a romániai magyarságot Bodó Barna politológus, író, egyetemi oktató, Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor és Vetési László református lelkész, szórványelőadó képviselte. Bodó Barna a Krónikának kifejtette, a tanácskozáson két fontos következtetést vontak le: a magyar közéleti diskurzusban nincs jelen a szórványkérdés, ugyanakkor a szórványközösségek nem statikus jelenséget képeznek, hanem sokkal inkább folyamatos szórványosodásról kell beszélni. „A szórvány a nemzet határa, amely ezáltal mindig szűkülhet” – fejtette ki Bodó Barna, arra figyelmeztetetve, hogy az egyes régiók igényeinek megfelelően kidolgozott szórvány-stratégia és támogatás-rendszer hiányában a szórványosodás tovább terjedhet.

Intézményrendszer a szórványgondozásért
A tanácskozás résztvevői szerint az asszimilációval szemben csakis az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Elhangzott, a problémakezelés egyik módja, ha közös fejlesztési projektek születnek és valósulnak meg a határrégiókban, az Európai Unióban már működő regionális politikákat pedig átültetik. A résztvevők felhívták a figyelmet a speciális EU-támogatások igénybevételének lehetőségeire is, majd rámutattak arra, hogy a szórványok helyzete különleges intézményrendszert igényel, amely magában foglalja az anyanyelvi iskolarendszert, szórványközpontokat, kollégiumokat. A szórványgondozás hálózatok fenntartását feltételezi, melyben különleges szerepe van az egyházaknak, a szakképzett értelmiségnek, valamint a kommunikáció biztosította új lehetőségek kihasználásának. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére, hiszen az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe. Az intézményrendszer működtetését Sólyom László a Duna Televíziónak adott interjújában is szorgalmazta, hangsúlyozva: az anyaországnak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is segíteni a külhonban élőket.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 11., szerda

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban

Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Országgyűlési választás: már csak egy hétig lehet regisztrálni a levélben szavazásra

Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Országgyűlési választás: már csak egy hétig lehet regisztrálni a levélben szavazásra
2026. március 11., szerda

Zelenszkij szerint hatalmas veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg a háborúban

A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.

Zelenszkij szerint hatalmas veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg a háborúban
2026. március 11., szerda

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban

Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből

Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből
2026. március 10., kedd

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt

Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt
2026. március 10., kedd

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson

A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson
2026. március 10., kedd

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség

A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség
2026. március 10., kedd

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen

A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen
Hirdetés
Hirdetés