
Fotó: MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat
A Moszkva mellett Crocus City Hall elleni múlt heti véres terrortámadás végrehajtói előbb Fehéroroszországba akartak menekülni, de a fokozott biztonsági intézkedések miatt oda nem juthattak be, ezért másfelé fordultak, és az ukrán határ felé vették az irányt – jelentette ki kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.
2024. március 27., 10:182024. március 27., 10:18
Ezzel némileg ellentmond annak az orosz narratívának, miszerint Ukrajna állhat a terrorakció mögött, ezért menekültek az elkövetők abba az irányba.
Az államfőt arról a verzióról kérdezték, amely szerint a 139 ember halálát okozó – többségükben tádzsik – terroristák a Brjanszki területen keresztül Fehéroroszországba próbáltak bejutni és elrejtőzni.
Lukasenka azt válaszolta, hogy a nem tudtak bejutni Fehéroroszországba, mert az első percekben, akárcsak Oroszországban, a térség egy részében fokozott biztonsági rendszerre váltottak.
Elmondása szerint a belügyi erők, a titkosszolgálat, a határőrség és katonai egységek ellenőrző pontokat létesítettek az utakon, beleértve az Oroszországba vezetőket is.
– mondta el Lukasenka.
Hangsúlyozta, hogy a fehérorosz és az orosz fél a terrortámadást követő teljes időszakban hatékonyan és gördülékenyen együttműködött.
Amint Vlagyimir Putyin orosz elnök és ő azt a tájékoztatást kapták a különleges szolgálatoktól, hogy egy autó terroristákkal Brjanszk irányába halad, megállapodás született arról, hogy Fehéroroszország lezárja a maga oldalán azt a területet, amely felé az elkövetők vélhetően tartanak, az orosz fél pedig a saját oldalán – tette hozzá.
Megerősíti az „ukrán nyom” létezését a Crocus City Hall kulturális központban múlt héten elkövetett terrortámadás ügyében letartóztatottak vallomása – jelentette ki kedden Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című műsora számára adott interjújában.
„Egyértelműen kijelenthetem, hogy a politikai háttér megvan ehhez. És az iszlamisták önmagukban nem lennének képesek előkészíteni egy ilyen akciót. Természetesen volt segítségük. És látjuk az ukrán nyomot, és az elnök (Vlagyimir Putyin) is beszélt erről” – mondta Bortnyikov a nyilatkozatban, amelyet az interjút készítő Pavel Zarubin újságíró kedden osztott meg a Telegram-csatornáján.
– tette hozzá az interjúban, amely teljes terjedelmében a tervek szerint vasárnap kerül majd adásba.
Korábban nyilatkozva Bortnyikov újságíróknak kijelentette, hogy az orosz biztonsági szervek folytatják a merénylet összes részvevőjének felkutatását, de a megrendelő kilétét még nem állapították meg. Azt is mondta ugyanakkor, hogy
amelynek 139 halálos áldozata és közel 200 sebesültje volt.
Állítása szerint a határ ukrán oldalán arra készültek, hogy a merénylőket hősként ünnepeljék.
„Úgy véljük, hogy az akciót mind maguk a radikális iszlamisták készítették elő, mind pedig, természetesen, a nyugati szakszolgálatok segítették őket, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne” – mondta Bortnyikov.
Az is állította, hogy az ukrán hatóságok fegyvereseket képeztek ki a Közel-Keleten. Bortnyikov úgy vélekedett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) terrorszervezetté kellene nyilvánítani. Kijelentette, hogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) parancsnoka legális célpont az orosz szolgálatok számára.
Az FSZB igazgatója kiemelte, hogy a terrorfenyegetés nem múlt el Oroszországban.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!