Fotó: Rompres
2007. június 01., 00:002007. június 01., 00:00
„Ha nem maga a brit titkosszolgálat tette el láb alól Litvinyenkót, akkor ez az ellenőrzése alatt történt, vagy szemet hunyt felette” – vélte Lugovoj csütörtökön moszkvai sajtóértekezletén, majd egy kérdésre azt felelte, hogy bizonyítékai vannak erre.
Lugovoj azt mondta, hogy a brit
MI-6 hírszerző szolgálat beszervezte mind Litvinyenkót, mind Borisz Berezovszkij mágnást, akik a Kremllel szembekerülve, 2000-ben emigráltak Nagy-Britanniába, ahol menedékjogot kaptak. Mi több, Lugovoj – aki az 1990-es évek végén együtt dolgozott Litvinyenkóval az akkor politikailag is befolyásos Berezovszkij biztonsági szolgálatában – kijelentette: az MI-6 őt is be akarta szervezni Litvinyenko és Berezovszkij közreműködésével, hogy kompromittáló adatokat gyűjtsön Vlagyimir Putyin orosz elnökről és családtagjairól.
Lugovoj feltételezése szerint Litvinyenko kicsúszott az MI-6 ellenőrzése alól, és ügynöki értékét az is csökkentette a britek szemében, hogy nem sikerült beszerveznie őt.
Mindamellett Lugovoj főleg az általa a politikai intrika mestereként aposztrofált Berezovszkijra igyekezett terelni a gyanút, akinek kiadását Moszkva régóta hasztalan kérelmezi Londontól.
Lugovoj szerint Litvinyenko, akinek „apanázsát” Berezovszkij harmadára csökkentette, meg akarta zsarolni a mágnást. Litvinyenko olyan dokumentumokkal rendelkezett ugyanis, amelyek leleplezhették volna, hogy Berezovszkij jogellenes eszközökkel élt, amikor menedékjogot kapott egy brit bíróságtól – magyarázta Lugovoj, aki szerint Berezovszkij megrendelése a legvalószínűbb verzió Litvinyenko megölésére. Végül harmadik változatként Lugovoj azt latolgatta, hogy Litvinyenkót az orosz maffia ölethette meg, amiért segített a spanyol hatóságoknak leleplezni ottani bűnügyeket. Lugovoj jelezte, hogy egy londoni jogászcéget fogad fel becsületének védelmére, 25 millió dollárra becsülve a neki okozott erkölcsi kárt. Egyben közölte, hogy nemzetközi bíróságnál is panaszt tesz.
Brit részről egyelőre visszafogottan reagáltak Lugovoj kijelentéseire. A londoni külügyminisztérium szóvivője szerint „nem hírszerzési, hanem bűnügyről van szó”, amelynek során egy brit állampolgárt megöltek Londonban, mások testi épségét pedig veszélybe sodorták.
Eközben Berezovszkij nemzetközi szankciókat szorgalmazott a jelenlegi orosz vezetés ellen arra az esetre, ha Moszkva továbbra sem adja ki Nagy-Britanniának Litvinyenko feltételezett gyilkosát. Berezovszkij csütörtökön Londonban idézett nyilatkozatában ismét oroszországi „forradalom” szükségességéről beszélt. A brit menedékjog oltalmát élvező Borisz Berezovszkij, akit hazájában nagy értékre elkövetett csalás címén köröznek, a csütörtöki Financial Timesnak azt mondta: fel kell ismerni, hogy Oroszország veszélyt jelent a Nyugatra. Hozzátette: „kollektív nemzetközi akcióra, szankciókra” gondol, amikor e felismerésről szól.
Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese november 23-án után halt meg polónium 210-es sugárizotópos mérgezésben Londonban. A brit ügyészség május 22-én jelentette be, hogy vádat emel Lugovoj ellen a gyilkosság ügyében, és kérte kiadatását. Oroszország elutasította Lugovoj kiadását, és legfeljebb hazai bíróság elé állítására mutatott hajlandóságot.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok