
Fotó: Rompres
2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
Alekszandr Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese, aki – miután szembekerült a szolgálattal és a Kremllel – hét éve Nagy-Britanniába szökött, tavaly november 23-án, háromheti haláltusa után halt meg a londoni University College egyetem klinikáján. Halálát a szervezetébe került hatalmas adag polónium-210-es radioaktív izotóp okozta. Korabeli londoni sajtóértesülések szerint a volt ügynök a halálos dózis tízszeresét kapta a mikroszkopikus mennyiségben is rendkívül mérgező sugárzó anyagból. A Scotland Yard már január végén lezárta a Litvinyenko-gyilkosság vizsgálatát, és átadta a dossziét az ügyészségnek, amelynek vezetője, Sir Ken Macdonald most döntött a vádemelés és a kiadatási folyamat elindítása mellett. A rendőrség annak idején közölte, hogy nem hozza nyilvánosságra az ügyészségnek átadott vizsgálati dosszié tartalmát. Sir Ken rövid nyilatkozata szerint azonban a Scotland Yard által benyújtott bizonyítékok elégségesek ahhoz, hogy vádat lehessen emelni Lugovoj ellen Litvinyenko szándékos mérgezéssel történt meggyilkolása címén. Az ügyészségi vezető közölte azt is: utasította az ügyészi szolgálat jogászait arra, hogy tegyenek azonnali lépéseket Lugovoj mielőbbi kiadatása érdekében. Sir Ken Macdonald rendkívül súlyosnak nevezte a volt KGB-ügynök terhére rótt bűncselekményt. A brit külügyminisztérium tegnapi nyilatkozata szerint Margaret Beckett külügyminiszter közölte Oroszország londoni nagykövetével, hogy London „teljes körű együttműködést” vár el Moszkvától. Az orosz államügyészség ezzel szemben bejelentette: nem hajlandó kiadni Lugovojt.
London és Moszkva viszonya egyébként meglehetősen hűvös azóta, hogy a brit igazságszolgáltatás megtagadta a hazájában nagy értékű csalásért körözött orosz pénzember, a jelenlegi orosz vezetést rendre élesen bíráló Borisz Berezovszkij kiadatását. Ez az ügy különösen elmérgesedett azután, hogy Berezovszkij, aki politikai menedékjog oltalma alatt él évek óta Londonban, a The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak adott múlt havi interjúban azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét csak erővel lehet megdönteni. n Hírösszefoglaló
Meg akarták mérgezni a kirgiz kormányfőt
Almazbek Atambajev kirgiz miniszterelnök azt állítja, hogy az életére törtek egy nagy félvezetőgyárral kapcsolatos tárgyalások alkalmával. Tegnapi bejelentése szerint két napon át feküdt kómában, miután megivott egy pohár vizet a hivatalában május 11-én, s ezután hosszú méregtelenítési kezelésen kellett átesnie. „Határozottan állítom, hogy meg akartak mérgezni” – mondta a kirgiz kormányfő, hozzátéve, hogy bár sok ellensége van, nem tudja, ki törhetett az életére. Megjegyezte azonban, hogy a félvezetőgyár tervezett államosítása kapcsán halálos fenyegetések érték.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.