
Fotó: Rompres
2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
Alekszandr Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese, aki – miután szembekerült a szolgálattal és a Kremllel – hét éve Nagy-Britanniába szökött, tavaly november 23-án, háromheti haláltusa után halt meg a londoni University College egyetem klinikáján. Halálát a szervezetébe került hatalmas adag polónium-210-es radioaktív izotóp okozta. Korabeli londoni sajtóértesülések szerint a volt ügynök a halálos dózis tízszeresét kapta a mikroszkopikus mennyiségben is rendkívül mérgező sugárzó anyagból. A Scotland Yard már január végén lezárta a Litvinyenko-gyilkosság vizsgálatát, és átadta a dossziét az ügyészségnek, amelynek vezetője, Sir Ken Macdonald most döntött a vádemelés és a kiadatási folyamat elindítása mellett. A rendőrség annak idején közölte, hogy nem hozza nyilvánosságra az ügyészségnek átadott vizsgálati dosszié tartalmát. Sir Ken rövid nyilatkozata szerint azonban a Scotland Yard által benyújtott bizonyítékok elégségesek ahhoz, hogy vádat lehessen emelni Lugovoj ellen Litvinyenko szándékos mérgezéssel történt meggyilkolása címén. Az ügyészségi vezető közölte azt is: utasította az ügyészi szolgálat jogászait arra, hogy tegyenek azonnali lépéseket Lugovoj mielőbbi kiadatása érdekében. Sir Ken Macdonald rendkívül súlyosnak nevezte a volt KGB-ügynök terhére rótt bűncselekményt. A brit külügyminisztérium tegnapi nyilatkozata szerint Margaret Beckett külügyminiszter közölte Oroszország londoni nagykövetével, hogy London „teljes körű együttműködést” vár el Moszkvától. Az orosz államügyészség ezzel szemben bejelentette: nem hajlandó kiadni Lugovojt.
London és Moszkva viszonya egyébként meglehetősen hűvös azóta, hogy a brit igazságszolgáltatás megtagadta a hazájában nagy értékű csalásért körözött orosz pénzember, a jelenlegi orosz vezetést rendre élesen bíráló Borisz Berezovszkij kiadatását. Ez az ügy különösen elmérgesedett azután, hogy Berezovszkij, aki politikai menedékjog oltalma alatt él évek óta Londonban, a The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak adott múlt havi interjúban azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét csak erővel lehet megdönteni. n Hírösszefoglaló
Meg akarták mérgezni a kirgiz kormányfőt
Almazbek Atambajev kirgiz miniszterelnök azt állítja, hogy az életére törtek egy nagy félvezetőgyárral kapcsolatos tárgyalások alkalmával. Tegnapi bejelentése szerint két napon át feküdt kómában, miután megivott egy pohár vizet a hivatalában május 11-én, s ezután hosszú méregtelenítési kezelésen kellett átesnie. „Határozottan állítom, hogy meg akartak mérgezni” – mondta a kirgiz kormányfő, hozzátéve, hogy bár sok ellensége van, nem tudja, ki törhetett az életére. Megjegyezte azonban, hogy a félvezetőgyár tervezett államosítása kapcsán halálos fenyegetések érték.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.