
Fotó: Rompres
2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
Alekszandr Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese, aki – miután szembekerült a szolgálattal és a Kremllel – hét éve Nagy-Britanniába szökött, tavaly november 23-án, háromheti haláltusa után halt meg a londoni University College egyetem klinikáján. Halálát a szervezetébe került hatalmas adag polónium-210-es radioaktív izotóp okozta. Korabeli londoni sajtóértesülések szerint a volt ügynök a halálos dózis tízszeresét kapta a mikroszkopikus mennyiségben is rendkívül mérgező sugárzó anyagból. A Scotland Yard már január végén lezárta a Litvinyenko-gyilkosság vizsgálatát, és átadta a dossziét az ügyészségnek, amelynek vezetője, Sir Ken Macdonald most döntött a vádemelés és a kiadatási folyamat elindítása mellett. A rendőrség annak idején közölte, hogy nem hozza nyilvánosságra az ügyészségnek átadott vizsgálati dosszié tartalmát. Sir Ken rövid nyilatkozata szerint azonban a Scotland Yard által benyújtott bizonyítékok elégségesek ahhoz, hogy vádat lehessen emelni Lugovoj ellen Litvinyenko szándékos mérgezéssel történt meggyilkolása címén. Az ügyészségi vezető közölte azt is: utasította az ügyészi szolgálat jogászait arra, hogy tegyenek azonnali lépéseket Lugovoj mielőbbi kiadatása érdekében. Sir Ken Macdonald rendkívül súlyosnak nevezte a volt KGB-ügynök terhére rótt bűncselekményt. A brit külügyminisztérium tegnapi nyilatkozata szerint Margaret Beckett külügyminiszter közölte Oroszország londoni nagykövetével, hogy London „teljes körű együttműködést” vár el Moszkvától. Az orosz államügyészség ezzel szemben bejelentette: nem hajlandó kiadni Lugovojt.
London és Moszkva viszonya egyébként meglehetősen hűvös azóta, hogy a brit igazságszolgáltatás megtagadta a hazájában nagy értékű csalásért körözött orosz pénzember, a jelenlegi orosz vezetést rendre élesen bíráló Borisz Berezovszkij kiadatását. Ez az ügy különösen elmérgesedett azután, hogy Berezovszkij, aki politikai menedékjog oltalma alatt él évek óta Londonban, a The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak adott múlt havi interjúban azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét csak erővel lehet megdönteni. n Hírösszefoglaló
Meg akarták mérgezni a kirgiz kormányfőt
Almazbek Atambajev kirgiz miniszterelnök azt állítja, hogy az életére törtek egy nagy félvezetőgyárral kapcsolatos tárgyalások alkalmával. Tegnapi bejelentése szerint két napon át feküdt kómában, miután megivott egy pohár vizet a hivatalában május 11-én, s ezután hosszú méregtelenítési kezelésen kellett átesnie. „Határozottan állítom, hogy meg akartak mérgezni” – mondta a kirgiz kormányfő, hozzátéve, hogy bár sok ellensége van, nem tudja, ki törhetett az életére. Megjegyezte azonban, hogy a félvezetőgyár tervezett államosítása kapcsán halálos fenyegetések érték.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.