
Fotó: Rompres
2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
Alekszandr Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese, aki – miután szembekerült a szolgálattal és a Kremllel – hét éve Nagy-Britanniába szökött, tavaly november 23-án, háromheti haláltusa után halt meg a londoni University College egyetem klinikáján. Halálát a szervezetébe került hatalmas adag polónium-210-es radioaktív izotóp okozta. Korabeli londoni sajtóértesülések szerint a volt ügynök a halálos dózis tízszeresét kapta a mikroszkopikus mennyiségben is rendkívül mérgező sugárzó anyagból. A Scotland Yard már január végén lezárta a Litvinyenko-gyilkosság vizsgálatát, és átadta a dossziét az ügyészségnek, amelynek vezetője, Sir Ken Macdonald most döntött a vádemelés és a kiadatási folyamat elindítása mellett. A rendőrség annak idején közölte, hogy nem hozza nyilvánosságra az ügyészségnek átadott vizsgálati dosszié tartalmát. Sir Ken rövid nyilatkozata szerint azonban a Scotland Yard által benyújtott bizonyítékok elégségesek ahhoz, hogy vádat lehessen emelni Lugovoj ellen Litvinyenko szándékos mérgezéssel történt meggyilkolása címén. Az ügyészségi vezető közölte azt is: utasította az ügyészi szolgálat jogászait arra, hogy tegyenek azonnali lépéseket Lugovoj mielőbbi kiadatása érdekében. Sir Ken Macdonald rendkívül súlyosnak nevezte a volt KGB-ügynök terhére rótt bűncselekményt. A brit külügyminisztérium tegnapi nyilatkozata szerint Margaret Beckett külügyminiszter közölte Oroszország londoni nagykövetével, hogy London „teljes körű együttműködést” vár el Moszkvától. Az orosz államügyészség ezzel szemben bejelentette: nem hajlandó kiadni Lugovojt.
London és Moszkva viszonya egyébként meglehetősen hűvös azóta, hogy a brit igazságszolgáltatás megtagadta a hazájában nagy értékű csalásért körözött orosz pénzember, a jelenlegi orosz vezetést rendre élesen bíráló Borisz Berezovszkij kiadatását. Ez az ügy különösen elmérgesedett azután, hogy Berezovszkij, aki politikai menedékjog oltalma alatt él évek óta Londonban, a The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak adott múlt havi interjúban azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét csak erővel lehet megdönteni. n Hírösszefoglaló
Meg akarták mérgezni a kirgiz kormányfőt
Almazbek Atambajev kirgiz miniszterelnök azt állítja, hogy az életére törtek egy nagy félvezetőgyárral kapcsolatos tárgyalások alkalmával. Tegnapi bejelentése szerint két napon át feküdt kómában, miután megivott egy pohár vizet a hivatalában május 11-én, s ezután hosszú méregtelenítési kezelésen kellett átesnie. „Határozottan állítom, hogy meg akartak mérgezni” – mondta a kirgiz kormányfő, hozzátéve, hogy bár sok ellensége van, nem tudja, ki törhetett az életére. Megjegyezte azonban, hogy a félvezetőgyár tervezett államosítása kapcsán halálos fenyegetések érték.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.