Hirdetés

London sem támogatja nyugati csapatok Ukrajnába küldését – Moszkva az ENSZ BT összehívását sürgeti

•  Fotó: Twitter/David Cameron

Fotó: Twitter/David Cameron

Miközben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgeti a NATO-csapatok esetleges Ukrajnába vezénylése miatt, David Cameron brit külügyminiszter a Süddeutsche Zeitungnak adott, szombaton megjelent interjújában ellenezte, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, beleértve az ukrán hadsereg kiképzését is.

Hírösszefoglaló

2024. március 10., 10:592024. március 10., 10:59

A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, hogy a jövőben „nem zárható ki” a nyugati katonai jelenlét Ukrajnában. Az Egyesült Államok és több európai szövetséges, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elhatárolódott Macron kijelentésétől.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy

Hirdetés

Ukrajnában van egy „kis számú (brit) személyzet”, amely támogatja az ország hadseregét, de a meglévő támogatáson túl „nem terveznek nagyszabású bevetést”.

A miniszter szerint jobb, ha külföldön hajtanak végre kiképzési missziókat, hozzátéve, hogy London 60 ezer ukrán katonát képzett ki ilyen módon.

Cameron szerint a külföldi katonák ukrajnai bevetése további „célpontokat” teremtene Oroszország számára.

„El kell kerülnünk, hogy nyilvánvaló célpontokat hozzunk létre (Vlagyimir) Putyin orosz elnök számára” – jegyezte meg Cameron.

Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter pénteken azt mondta, hogy bár jelenleg nem tárgyalnak harcoló csapatok bevetéséről, fennáll annak a lehetősége, hogy Párizs katonai személyzetet küld Ukrajnába ukrán katonák kiképzésére vagy aknamentesítési műveletekben való részvételre.

Korábban Bill Blair kanadai védelmi miniszter is azt mondta, hogy

Ottawa kész korlátozott számú katonai személyzetet küldeni Ukrajnába, de „egyértelműen nem a harcokban való részvétel szándékával”.

Közben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte szombaton, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a

„harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza”.

A diplomata arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére.

Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy

Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton „megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől”, és hozzáfűzte, hogy „aki titkon ebben reménykedik annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között”.

Hozzátette, hogy az Odessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket.

A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, amennyiben Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.

Közben a térség ukrán parancsnoka szombaton közölte:

az orosz csapatok fokozták a nyomást az ukrán védelmi állásokra a Kelet-Ukrajnában dúló heves harcok során.

A harcok a Bahmuttól nyugatra fekvő területre összpontosultak – nyilatkozta Szerhij Szidorin az ukrán televízióban. „Az ellenség erős veszteségeket szenved el, de állandóan újratölti friss tartalékosokkal a sorait” – mondta a parancsnok. Az orosz támadások célja, hogy előre nyomuljanak Csasziv Jar felé.

„Éjjel-nappal folynak a harcok” – közölte Szidorin.

Az ukrán hadsereg ellentámadásokkal próbálja megtörni az orosz offenzívát, de vissza kellett vonulnia Ivanyivszke falu mögé.

„Az ellenség jelenleg a várost próbálja megostromolni, frontálisan és az oldalakról” – mondta Szidorin a helyzetről.

Ukrajna és Oroszország több tucat drónnal támadta egymást
Az ukrán erők az éjszaka folyamán az Oroszország által indított 39 támadó drónból 35-öt megsemmisítettek – közölte az ukrán légierő vasárnap reggel. A jelentések szerint a legtöbb drónt az ország keleti és déli része felett semmisítették meg. A másik oldalon egy ukránok által indított drón lezuhant és kigyulladt egy olajraktárnál az oroszországi Kurszki területen – közölte a regionális kormányzó vasárnap. „A tűzoltók és a mentőszolgálatok a helyszínen dolgoznak” - mondta Roman Sztarovojt, további részletek közlése nélkül.
Oroszország állítása szerint szombatra virradóra negyvenhét ukrán drónt semmisített meg, amelyeknek egyik célpontja feltehetően egy repülőgépgyár volt.
„A légvédelmi rendszerek elfogtak és megsemmisítettek egy drónt a Belgorodi, kettőt a Kurszki, hármat a Volgográdi, negyvenegyet pedig a Rosztovi terület felett” – közölte az orosz hadsereg.
Kijev az utóbbi időben szinte naponta intéz drón- és tüzérségi támadásokat orosz területek ellen. A Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubjov kijelentette, hogy az egyik csapás az Azovi-tengeri Taganrogot érte, ahol egy mentős megsebesült.
Orosz katonai szakértők állítása szerint a támadás célpontja a taganrogi Berijev repülőgépgyár lehetett – jelentette a hadsereghez közel álló Ribar televízió.
Az Ukrajnával szintén határos Kurszki terület kormányzója, Roman Sztarovojt azt mondta, hogy egy klinika egy támadás következtében megrongálódott, az offenzíva nem követelt áldozatokat.
A részben elfoglalt dél-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszálló hatóságának egyik vezetője, Jevgenyij Balickij közölte, hogy dróntámadás következében tűz ütött ki az elektromos hálózat egyik berendezésében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 22., kedd

Kikérte Magyar Péter mentelmi jogát az ügyészség

Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.

Kikérte Magyar Péter mentelmi jogát az ügyészség
Hirdetés
2026. szeptember 22., kedd

Putyin pártja „meglepő” módon tarolt a választásokon. Jöhet az újabb mozgósítás?

A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.

Putyin pártja „meglepő” módon tarolt a választásokon. Jöhet az újabb mozgósítás?
2026. szeptember 22., kedd

„Él és virul” Orbán Viktor politikája – Egymásnak feszült Kijev és Budapest a C8 miatt

A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.

„Él és virul” Orbán Viktor politikája – Egymásnak feszült Kijev és Budapest a C8 miatt
2026. szeptember 21., hétfő

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?

Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től
2026. szeptember 21., hétfő

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
Hirdetés