Liz Truss lesz az Egyesült Királyság harmadik női kormányfője
Fotó: Facebook/Liz Truss
Liz Truss külügyminisztert választották a brit Konzervatív Párt új vezetőjévé: választási eredmény azt jelenti, hogy Truss lesz az Egyesült Királyság új miniszterelnöke a távozó Boris Johnson utódjaként.
2022. szeptember 05., 15:392022. szeptember 05., 15:39
2022. szeptember 05., 16:522022. szeptember 05., 16:52
Liz Truss a pártvezetői tisztségért Rishi Sunak volt pénzügyminiszterrel versengett. A párt tagjai péntekig adhatták le szavazatukat. Az MTI beszámolója szerint az eredményt hétfőn kora délután hirdette ki Sir Graham Brady, a Konzervatív Párt vezetőválasztásainak megszervezéséért is felelős, rendkívül befolyásos alsóházi szakpolitikai frakciótestület, az 1922 Bizottság elnöke.
A 47 éves Liz Truss lesz az Egyesült Királyság harmadik női kormányfője Margaret Thatcher és Theresa May után. Liz Truss és Boris Johnson kedden járul II. Erzsébet királynő elé, aki formálisan tudomásul veszi Johnson távozását, és kinevezi a megválasztott utódot a miniszterelnöki tisztségre.
Az elmúlt évtizedek gyakorlatával ellentétben ez a ceremónia ezúttal nem a londoni Buckingham-palotában zajlik majd, hanem az uralkodó skóciai nyári rezidenciáján, a Londontól több mint 800 kilométerre északra lévő Balmoral kastélyában, ahol a királynő a hagyományoknak megfelelően júliustól októberig tartózkodik.
A 96 esztendős uralkodó, aki 70 éve ül az Egyesült Királyság trónján, hónapok óta mozgásproblémákkal küszködik, és ezért született az a döntés, hogy Balmoralban fogadja Johnsont és megválasztott utódját.
Liz Truss az Egyesült Királyság 56. miniszterelnöke lesz, II. Erzsébet királynő uralkodása alatt pedig a 15. Amikor az uralkodó 1952 februárjában, édesapja, VI. György király halála után trónra lépett, Winston Churchill volt a brit miniszterelnök.
A most befejeződött vezetőválasztást az tette szükségessé, hogy Boris Johnson – aki 2019 óta tölti be a kormányfői tisztséget – az utóbbi hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán július 7-én bejelentette lemondását a Konzervatív Párt vezetői posztjáról.
A tisztségért nyolcan indultak. A többhavi választási folyamat első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció tartott egyhetes szavazássorozatot, amelynek egyes fordulói után azok a jelöltek estek ki, akik a legkevesebb voksot kapták.
Az utolsó forduló után Truss és Sunak maradt versenyben, és közülük választotta a több mint 170 ezres párttagság Trusst a Konzervatív Párt új vezetőjévé. Johnson lemondása után még a 42 éves Sunak számított favoritnak, de ugyanazok a botrányok, amelyek a távozó kormányfő népszerűségét kikezdték, az ő támogatottságát is megtépázták.
A londoni rendőrség például – Johnsonhoz hasonlóan – tavasszal őt is megbírságolta a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások megsértése miatt. Mindemellett a nyár elején olyan sajtóértesülések is megjelentek, amelyek szerint Sunak indiai állampolgárságú felesége, aki jómódú részvénybefektető, egy jogi kerülőutat kihasználva az elmúlt években nem fizetett Nagy-Britanniában jövedelemadót külföldi befektetéseinek hozadéka után.
A brit közvélemény-kutató cégek felmérései azonban a vezetőválasztási folyamat ideje alatt végig azt mutatták – a hétfőn kihirdetett eredmény alapján helyesen –, hogy a Konzervatív Párt tagjai körében Liz Truss egyértelműen népszerűbb volt, mint Sunak. Így a választási szakértők, a sajtó és a fogadóirodák kezdettől a jelenlegi külügyminiszter győzelmét várták.
Győzelmének kihirdetése utáni első, rövid beszédében Liz Truss kijelentette: teljesíteni kívánja mindazokat az ígéreteket, amelyekkel a Konzervatív Párt Johnson vezérletével jelentős fölénnyel megnyerte az 2019-es parlamenti választásokat.
Egyértelmű utalást tett ugyanakkor arra, hogy nem tervezi előrehozott választások kiírását, kijelentve: vezetésével a Konzervatív Párt 2024-ben is – vagyis a jelenlegi parlament mandátumának lejártával – „nagy győzelmet” arat majd.
Nem hivatalos értesülések szerint az új brit miniszterelnök hamarosan soron kívüli költségvetést terjeszt a londoni parlament elé, amelyben 30 milliárd font értékű adócsökkentési csomag is lesz.
Truss számos, nagy feltűnést keltett kijelentést tett az elmúlt időszakban, többek között az ukrajnai háború kapcsán is. Amikor augusztus végén egy birminghami rendezvényen az atomháború esélyeiről faggatták, feltéve a kérdést, mit tenne, ha a Downing Street 10 alatt a brit atombombák kilövéséről kellene dönteni, a külügyminiszter úgy felelt: „Úgy gondolom, ez egy miniszterelnök fontos kötelessége, és készen állok megtenni ezt”. Majd még egyszer hozzátette: „Készen állok megtenni ezt”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!