2011. április 15., 08:372011. április 15., 08:37
A külügyminiszterek csütörtökön és pénteken Berlinben tanácskoznak a líbiai válság rendezésének lehetőségeiről, amelyek még mindig nehezen körvonalazhatóak, noha már csaknem egy hónapja, március 19. óta mérnek csapásokat Kadhafi erőire a nemzetközi katonai koalíció vadászgépeiről, illetve tengeralattjáróiról. Anders Fogh Rasmussen főtitkár a csütörtöki találkozó után leszögezte: a NATO mindaddig katonai nyomást gyakorol a Kadhafi-rezsimre, amíg az folytatja a polgári lakosság elleni brutális támadást. A találkozón leszögezték: Kadhafinak távoznia kell a hatalomból. A líbiai beavatkozásra feljogosító BT-határozat elfogadtatásában oroszlánrészt vállaló Franciaország és Nagy-Britannia még korábban felpanaszolta, hogy a katonai koalícióban ők viselik a legtöbb terhet. A két ország arra figyelmeztetett, hogy a NATO más tagállamainak segítsége nélkül légierejüknek nehéz lenne megtörni a lázadók városait fojtogató ostromokat. Dmitrij Medvegyev orosz államfő szerint ugyanakkor Líbiában túllépték az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának mandátumát.
Szerinte nem értelmezni, hanem betű szerint teljesíteni kell a BT döntéseit Az elnök hangsúlyozta: Oroszország ahhoz járult hozzá szavazatával, illetve tartózkodásával, hogy lezárják Líbia légterét, ezzel megelőzzék a konfliktus intenzívebbé válását. „Végül lényegében katonai hadműveletet kaptunk, amely egyelőre a szárazföldön még nem folyik, de a levegőben igen. Minderről azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában szó sincs” – mondta az orosz elnök, aki szerint az ENSZ-vezetéssel szemben súlyos kérdések fogalmazódtak meg Oroszország részéről. Líbiai lázadók ugyanakkor arra figyelmeztettek csütörtökön, hogy mészárlás fenyegeti Miszráta városát a Kadhafihoz hű erők részéről, ha a NATO nem fokozza a kormányerők elleni csapásait. A kormányerők csütörtök hajnalban heves rakétatámadást intéztek a nyugat-líbiai város ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!