2011. április 15., 08:372011. április 15., 08:37
A külügyminiszterek csütörtökön és pénteken Berlinben tanácskoznak a líbiai válság rendezésének lehetőségeiről, amelyek még mindig nehezen körvonalazhatóak, noha már csaknem egy hónapja, március 19. óta mérnek csapásokat Kadhafi erőire a nemzetközi katonai koalíció vadászgépeiről, illetve tengeralattjáróiról. Anders Fogh Rasmussen főtitkár a csütörtöki találkozó után leszögezte: a NATO mindaddig katonai nyomást gyakorol a Kadhafi-rezsimre, amíg az folytatja a polgári lakosság elleni brutális támadást. A találkozón leszögezték: Kadhafinak távoznia kell a hatalomból. A líbiai beavatkozásra feljogosító BT-határozat elfogadtatásában oroszlánrészt vállaló Franciaország és Nagy-Britannia még korábban felpanaszolta, hogy a katonai koalícióban ők viselik a legtöbb terhet. A két ország arra figyelmeztetett, hogy a NATO más tagállamainak segítsége nélkül légierejüknek nehéz lenne megtörni a lázadók városait fojtogató ostromokat. Dmitrij Medvegyev orosz államfő szerint ugyanakkor Líbiában túllépték az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának mandátumát.
Szerinte nem értelmezni, hanem betű szerint teljesíteni kell a BT döntéseit Az elnök hangsúlyozta: Oroszország ahhoz járult hozzá szavazatával, illetve tartózkodásával, hogy lezárják Líbia légterét, ezzel megelőzzék a konfliktus intenzívebbé válását. „Végül lényegében katonai hadműveletet kaptunk, amely egyelőre a szárazföldön még nem folyik, de a levegőben igen. Minderről azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában szó sincs” – mondta az orosz elnök, aki szerint az ENSZ-vezetéssel szemben súlyos kérdések fogalmazódtak meg Oroszország részéről. Líbiai lázadók ugyanakkor arra figyelmeztettek csütörtökön, hogy mészárlás fenyegeti Miszráta városát a Kadhafihoz hű erők részéről, ha a NATO nem fokozza a kormányerők elleni csapásait. A kormányerők csütörtök hajnalban heves rakétatámadást intéztek a nyugat-líbiai város ellen.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
szóljon hozzá!